Külföldön dolgozni

Bárkinek kérdése van, szívesen segítek külföldi elhelyezkedéssel kapcsolatban. Ezen belül konkrétabban a pénzügyi, irodában ülős munkákban tudok infóval szolgálni. Addigis, ha még nem tetted, regisztrálj a www.monster.hu-ra, vagy a kiszemelt országod monsterére.

Anglia: www.monster.co.uk - angol CV | Írország: www.monster.ie - angol CV

Az ideális önéletrajz 1 oldalas. Rövid, tömör és könnyen áttekinthető, a beosztás, felelősség mellett szerepeljen az elért eredmény is (achievements)

A kockázatokról és mellékhatásokról, kérlek kérdezd kezelőorvosod, vagy gyógyszerészed.

2009. december 29., kedd

Nulla meló

Az ember azt hinné, hogy nincs is jobb a láblógatásnál.. Ez részben igaz is, amikor hosszú időn át dolgozol valamin, aminek meg van az eredménye és elégedetten dőlsz hátra a székedben.
De ha egy hónapja vagy a cégnél és nyilvánosan kijelenti az oroszlán, hogy nem hajlandó átadni semmi munkát, akkor max nézhetsz bután magad elé napi 8 órán keresztül.
Most, a két ünnep közt egyébként is kevesebb munka van, de én effektíve 5 percet dolgozom ilyenkor naponta. Egy kósza e-mail elolvasása, esetleg megválaszolása - ennyi. Borzasztó!
Ebéd után észrevettem, hogy összemosódnak a betűk és a fél karomat odaadnám egy ágyért (Fűrész VI. :-P). Olyan lassan vánszorog az idő és közben furdal a lelkiismeret, hogy nem dolgozom semmit. Ki érti ezt...

2009. december 28., hétfő

Két ünnep közt

Száraz kórók gördülnek az üres irodában. Sehol senki. Jó is ez, főleg, ha közben bioszt tanulok :-)
A kollegáim Oroszlán távollétében egyre bátrabbak. Kivétel nélkül, mindenkinek megvan a véleménye, és senki sem érti, mit keres még itt ez a csaj. Nekem ez jó, mert nem érzem magam egyedül.

Elgondolkodtam azon, hogy komoly, hogy még mindig én pucolom a szart? Miért tartok még mindig a létra legalján? A multis világban nem számít, hogy új vagy, a hasonló környezetben töltött évek összeadódnak és az nekem már elég sok, mégis egy senki vagyok. Pedig dolgoztam. De a PR-omon nem. Tényleg csak a nyalás számít? Mindenki látja, hogy az oroszlán nem tud semmit, folyton kérdez a vele szemben ülő lánytól, és még így is ő a sztár. Számomra ez érthetetlen.

A dzsungel törvényeit éljük most is. Ott is a nagyhangú majmok és a látványos színes tollak a nyerők. Aki dolgozik, mint a falka legtöbb tagja, észrevétlen marad. Többször feltettem a kérdést, hogy mit dolgoznak a managerek? A válasz mindig ködös volt. De most komolyan? Csípjetek meg! Komolyan azért kapnak kocsit és sokszor annyi fizetést, hogy NE CSINÁLJANAK SEMMIT? Na jó, most nem erre akartam kitérni. Szerintem olvastátok már elégszer, hogy nekem mi erről a véleményem. Most vállalati szempontból érdekelne a válasz. Ez komolyan megéri? Tényleg? De most téényleeg?

2009. december 19., szombat

Karácsonyi party

Azt hiszem, erről meséltek anno a diageo-sok. Az utolsó karácsonyi party, mielőtt felvettek a Diageohoz úgy telt, hogy kibéreltek egy részt a Gödörből és svédasztalos vacsora, plusz rendezvény, ajándék tehát puccos buli volt. Mire odaértem, a hetediken volt állófogadás - tehát székekre nem futotta, és kaptunk sütiket. Ennyi. Semmi több.

Ha jobban visszagondolok, egyik munkahelyemre sem jó időben érkeztem. Mindig pont előző évben volt a jó. A Goldingban is, csak abban az évben nem kaptunk bónuszt, amikor ott voltam. Előttem, utánam kaptak. Aztán a Diageoban is ugyanez. A mostani előttiről nem is beszélve. Ott elve nem kaphatott senki bónuszt 2 évnél korábban. Viszont a mostani egy 2 éves multi, aminél igencsak egészségtelen lenne, ha már nem futná karácsonyi partyra. És láss csodát, valóban!

10 fős, gyönyörűen megterített kerekasztalok, jazz élőzene, svédasztal... kacsacomb alsó és felsőrésze egyesével, szép rendezetten beleszúrva a krumplipürébe és a párolt káposztába. Nyami! Töltött káposzta! Nyami! Sajjtál! Desszertek! Saláták! Borok! És lenn a pogácsák és a forralt bor/puncs/pezsgők/rostoslevek/vizek!
A kaja és a berendezés fenséges! És az est fénypontja a tombola mellett a meghívott karikaturisták voltak. Én is csináltattam magamról egy képet, majd mutogatom az unokáimnak és szerintem a wiw-re is felteszem, meg lehet majd csodálni :-)
Kaptunk egy mini ajándékot is. A gesztust értékeltem azért, csakhát ugye én reklámajándékcégnél dolgoztam és tudom hogy kb mi volt a választék és mégis mi lett belőle ;-)

Úgyhogy a céggel még mindig meg vagyok elégedve. Maximálisan!

Egy lépés

Íme, felkelt a nap, ami bevilágította első sikerélményem napját. :-D
Már berendezkedtem a semmittevéses 8 órás munkaidőmre, amikoris egyik reggel, épphogy megérkeztem a "gyárba", Oroszlán odafordult és végigmérő, lenéző, rideg tekintettel khm,... végülis mondhatom, hogy megkért arra, hogy szerezzek meg egy riportot. Mint kiderült, az egész emeleten senkinek sincs engedélye olyan riportot futtatni. Gondolom, ha meghaladja Oroszlán képességeit, akkor nehéz dolgom lesz...
És akkor elkezdtem informálódni több szálon és kb 1 óra alatt megvolt a riport. Mondjuk vért izzadtam, de élveztem, hogy végre kihívást kaptam!
Megnézte és csak annyit mondott: "jónak TŰNIK". Szívlapát! Szívlapát! Szívlapááát! Mi az, hogy csak TŰNIK wazze?! Tutter jó! Aztán elkezdte ellenőrizni. És kiderült, hogy tényleg jó! :-) Végül elhagyta egy halovány "köszönöm" a csepp kis ajkait, bár lehet, hogy csak a szél lengette meg :-)
Magamban elégedett voltam, hogy igen, ezt is meg tudom csinálni. De ezzel párhuzamosan az is felmerült, hogy mekkora szánalmas vagyok, hogy örülök, hogy alá tudtam dolgozni ennek a riherongynak. Elvileg mellérendelt viszonyban vagyunk. És engem azért vettek fel, hogy bevezessek újdonságokat. Nade nem egy elve bejáratott dologra gondoltam, hanem egy ismeretlenre. Pont megszívtam, mert felvettek újakat és az egyik megkapta Hollandiát, ami majd csak pár hónap múlva emigrál, tehát addigra kell kész lenni a folyamatos napi munka lehetőségével. Addig előkészítési szakasz van. És én pont azt akartam. És rajtam kívül mindenki kap :-( Úgyhogy terveim közt szerepel, hogy megkérdezzem foghiányos manageremet, hogy mi erről a véleménye. Meg is kérdezem tőletek közvéleménykutatás keretében, hogy mit javasoltok, kérdezzek-e vagy sem, mert kétesélyes a dolog.
Felfoghatja úgy is, hogy elégedetlen vagyok a munkámmal, nem becsülöm a kicsit, ezért a nagyot sem érdemlem, vagy úgy is, hogy van vér a pucámban és kellő tanúbizonyságot tettem a lelkesedésemről, amit úgy hiányolt az elején. Kicsit tartok az ismételt kitűnéstől, de lehet, ha nem lépek, elúszik egy nagy lehetőség.

Őszintén szólva kicsit türelmetlennek érzem magam, hogy már van egy pár éves tapasztalatom és többször be is bizonyítottam, hogy nem ejtettek a fejemre és a jelenlegi pozícióm mégis visszalépés.. sőt, még annak is a visszalépése, mert egy HP irányít.. Szóval katasztrófa.

Azért örvendjetek, mert még nem rúgtak ki engem! Már csak 2 hónap és 1 hét van hátra a próbaidőmből! :-D
Jee!

2009. december 15., kedd

Újabb szösszenet egy átlagos multis napból

Eddigiek alapján csak nagy szerencsével mondható el, hogy van különbség multi és multi között. Annak még utána kell járnom, hogy emberfüggő-e a munka minősége.. Értem ezalatt, hogy ha egy állat a főnök, akkor kész vége, semmi értelme a munkának. Ha meg normális, akkor van. A diageoban volt értelme.. viszonylag. Szerencsére nem a max 3 hónapig ott maradó főnököknek köszönhetően, hanem az írek miatt. Köztük volt egy ember, aki vaskézzel irányította a folyamatokat. Neki köszönhetően volt értelme annak, amit csináltam, és érdekes módon el is ismerték a munkámat. Az másik kérdés, hogy a legutolsó hónapokban kifogtam egy olyan főnököt, aki a legjobbindulattal is csak egy csúnya óvodás kisfiúnak nézett ki 32 éves korú női mivolta ellenére és gondolom az ebből adódó frusztrációja miatt nem voltam neki szimpatikus.
Szóval legnagyobb sajnálatomra a mobbing folytatódik ellenem. Az okát nem tudom, de tegnap írtam a HR-en egy ismerősömnek, hogy világosítson fel, mi van akkor, ha újként első naptól kezdve szekálnak és a munkámtól is képesek lennének megfosztani (mivel próbaidő alatt indoklás nélkül el lehet küldeni bárkit).
Szerencsére itt erre is felkészültek (közeleg az idő, amikor a mobbingot, mint olyat hivatalosan is elismerik munkanyomorító tényezőként). Mivel a HR-nek munkája van abban, hogy felvettek egy embert, érdekükben áll megtartani, persze ha nem követ el valami éktelen nagy baromságot. Van egy úgynevezett entry elbeszélgetés, aminek pont az a célja, hogy kiküszöbölje a fent említett problémát. Legalábbis egy időre. Holnap lesz ez a bizonyos elbeszélgetés. Már várom. Két esélyem van. Valóban meghallgatják és felfogják a problémát és áthelyeznek valahova, vagy kikapcsolom minden szenzoromat és robotként dolgozom tovább. Hétvégéim álláskeresésektől lesznek zsúfoltak J
Hadd hadd hadd mondjak példááát. Panaszkodás következik. Csak erős idegzetűeknek!
Próbálom felvenni a fonalat, nézegetem a jegyzeteimet. De csak nem tud minden esetben összeállni a kép, úgyhogy kénytelen vagyok kérdezni. Jött egy e-mail, amiben volt egy kimutatás. Kerestem, hol említettük, mit kell ezzel csinálni. Sehol semmi. Jó, akkor megkérdezem. Mélylevegő… “Te, oroszlán, látom, jött egy e-mail, ismerősen cseng a csatolmány, de nem vagyok benne biztos, mit is kezdünk vele.” Elég normális kérdés egy új munkatárstól, nem? Válasz-vállrántva: “Ezt most nem mondom meg.” És kész. Jöttek a könyvvizsgálók és eltűnt.
Hogy meg ne vádoljanak, bújom a jegyzeteimet, de érzem, hogy nem sok értelme van.. Kiváncsi vagyok mit hoz a holnap.

2009. december 11., péntek

Érintés

Bár ma is szivatott az Oroszlán, de mivel vészhelyzet állt elő, és egyedül fogom csinálni az egyik piacot, ezért - gondolom rájött, hogy nem akar még egy embert betanítani - ma a szokásosnál kedvesebb volt velem, ééés, meg is érintette a vállamat. Gondolom motivációnak szánta. Azért jólesett...

2009. december 10., csütörtök

Kiskapu - avagy hogy szabaduljunk meg bárkitől, kockázatmentesen

Van nálunk egy olyan kiskapu, ami által bárkitől meg lehet szabadulni.
Ez nagyban megkönnyíti a vezetők munkáját. Olyan fegyver ez, amit nem szabad illetéktelenek kezébe adni, mert könnyen visszaélnek vele. Így van ez a mi csapatunkban is. A héten kirúgtak egy embert, mert képtelen volt teljesíteni egy bizonyos szerződésben foglalt elvárást.
Hogy mi volt az az elvárás - titok. Ez nem az alap munkáddal való elvárás, hanem valami extra. Az én értelmezésemben ez úgy szerepel, hogy vannak extrák, amiket ha
elvégzel, több bónuszt/fizetést/megbecsülést/ előrelépési lehetőséget kapsz. Nade nem alapfeltétel!! Itt viszont az. Ők mondják meg, hogy most csinálj extrát, és ahogy értesültem ezek olyan kérések, mint hogy "bontsd le az épületet tegnapra". Lehetetlen elvárás.
Most egy másik kollegám feje fölött lóg a halálos ítélet. Amikor megkapta, már tudta, hogy nem fogja tudni teljesíteni, pedig lelkes és okos is. Egy hónapot kapott a feladat elvégzésére. Az ő esetében egy mások által felhalmozott munkát kell határidőre letisztáznia. Szóval
sok a szennyes és ki kell mosnia mind, de úgy, hogy nincs vize, se mosópora. Kérdeztem, hogy tudnék-e segíteni, vagy akár többen, és mosolygott, hogy ááá, lehetetlenség ennyi számlát kitisztázni.
Tehát ha valakit ki akarunk golyózni, akkor csak megkapja az elvégezhetetlen feladatot és az ügy el van intézve. Utána a legnagyobb sajnálkozás és együttérzés közepette megválhatunk a feleslegessé vált kollegától.

Vajon ki lesz a következő?
Itt csak egy maradhat. EGY, aki mindent visz :-)

Egy átlagos multis nap

Az oroszlán angol nyelven írta a folyamatot, mert az úgy szebb. És a főnökünk szerint teljesen logikus, hiszen mi egy angol nyelvű cég vagyunk.. (Személy szerint én sanszosnak érzem, hogy félreértette a LEVELEZÉS nyelvét a cég nyelvével.) Ezzel az erővel angolul is beszélhetnénk.

Tüzetesebben átolvastam ezt az ANGOL nyelvű maszlagot - nem győzöm elégszer hangsúlyozni :-), és ceruzával aláírtam magyarul is, mert hát (én bevallom, lesz ami lesz) azért magyarul jobban tudok. A4-es oldal, olyan mondatokkal, hogy "ha rossz csatolmánnyal érkezik egy e-mail, küldjük vissza". Nem rossz, nem rossz, csak akkor mindent ilyen szájbarágósan, ha lehet..

Itt ülök, először látok valamit és egyedül csinálom meg. EGY SZÓT SEM ÉRTEK az egészből. KÁOSZ! A csaj abban a hitben él, hogy bárki megérti amit leír. ANGOLUL.

1.) Nehézkesebb az ügy, ha a procedure leírója nem beszélni angol
2.) Anyanyelven mindenki jobban ért.

Guuuuuuuuuuuuuuusz Frabaaaaaaaaaaaaaaaaa

Péénz pééénz pénzpénzpééénz!
Szőnyeg, szőnyeg!
Ceruzák, ceruzák!
Füzetek, füzetek!
Borítékok, nyomtató, tollak, dossziééééééééék! Ti mind a barátaim vagytok!!

KIRÁLYSÁG, ez a szugerálás bejön :-)
Hallgassunk zenét, ezzel mindig lelket tudok önteni magamba.

Nem adom fel, MA nem.

Majd holnap. :-)

2009. december 9., szerda

Állás

Képzeljétek, felhívtak egy állással kapcsolatban! Ez mi, ha nem égi üzenet? :-D

2009. december 8., kedd

Szelídítőművész vs Megölöm az oroszlánt

A valóságban oroszlán is csak akkor kedves, ha épp alszik...
És én most maximálisan megélem a valóságot.
Egyik szemem sír, hogy ez van (de kijutok belőle, esküszöm!), a másik meg nevet, mert Miss Oroszlán további értelmet ad a blogomnak. Kitűztem célul, hogy ő lesz az a tényező, aki ha nem öl meg, csak erősebbé tesz.

Ugyanis ma a következő élményben volt részem:
1.) Délelőtt nincs sehol, mert trainingen van, azért feladatot kiad, amin hosszasan dolgozom, de élvezem. Haladok vele, új ötleteim támadnak, és hát délelőtt nem szivatott senki :-)

2.) Megérkezik a délelőtti trainingről, és mint akit kicseréltek, kedves, bűbájos, öröm vele együtt dolgozni. Ki érti ezt..

3.) Meeting a manageremmel...

És most jön a leleplezés!!


A meeting elején a szokásos hogy érzed magad, blabla és aztán belevágtunk a közepébe.

Ha nem is szó szerint, de idézem, amit a managerem közölt velem:
Napi szinten konzultálok a buddy-ddal (Oroszláncsajjal), és úgy látjuk, hogy te csak bejössz, megcsinálod, ami a dolgod, és mész is. Mi azt szeretnénk látni, hogy valóban akarod ezt a munkát. Nem bemószerolás ez a (Oroszláncsaj) részéről, ez csak egy visszajelzés rólad.
És nem szeretném többet látni, hogy mindig megállsz egy kollegád asztalánál és beszélgetsz vele.

Tehát, ez azt jelenti, hogy:
- Igenis, bemószerolt
- 8 órás munkaidőről ne is álmodjak
- Ne alakítsam ki a jó kapcsolatot a kollegákkal főleg úgy, hogy semmilyen eszközöm nincs a munkára.

Aztán reagáltam (rizsa nélkül idézem :-)):

Kicsit szubjektívnek gondolom, hogy csak egy ember véleményét hallgatja meg rólam és az első két hetemről beszélünk. Én személy szerint maximális lelkesedéssel és nyitottsággal állok a munkához, sajnálom, hogy nem látja. Az oroszláncsaj meg annyira túl van terhelve munkával, hogy ha kérdezek, csak órák múlva válaszol. Ez alatt az idő alatt természetesen nézegetem a múltbeli eseményeket, hogy azok alapján tudjam, nekem mi a dolgom. Kérdésem igenis van, össze is írtam őket (és felolvastam). Ha nem lennék lelkes, fel sem merülnének ezek a kérdések és javaslatok.

Persze kedves voltam, meg mézesmázos, meg minden. De ezt ésszel fel nem foghatom, hogy hogy lehet valaki ennyire elfogult ezzel a lánnyal szemben. Már az első két hétben megállapítják, hogy milyen a hozzáállásom a munkához? Azt azért mégsem mondhattam, hogy három napig hozzám sem szólt a lány mégis mit kérdezzek tőle? És ha megkértem, hogy csak egy e-mailt továbbítson nekem, hogy lássam kb miről van szó, határozottan elutasított. És hogy a "soha nincs kérdésem" az arra irányul, hogy a tömör és összefüggéstelen kiselőadás után nincs kérdésem? Mert ezen kívül szinte egyfolytában kérdezek. Nekem is érdekem, hogy tudjam a munkámat és minél előbb önállósodjak. Azt is említette, hogy nem látja, hogy nyomulok és kérdezem a kollegáimat, hogy mit hogy kell csinálni. Pedig igenis kérdezek. Csak ő sosincs ott, hogy lássa. És csak egy emberrel konzultál. Egy olyannal, aki rühell. Hogy meg tudnám simogatni egy szívlapáttal!!!!!! Remélem hamar elmegy szülni. Ne is lássam!

Egyébként büszkék lehettek rám, nem mondtam semmi rosszat a lányra. Nehéz volt megállni, de tudom, hogy az erkölcsi győzelem az enyém. Ha más nem, de legalább én tudom magamról, és ez nekem elég.

Közvéleménykutatás - kérdés módosítás

Bocs mindenkitől, aki már szavazott, de kedves és rendes olvasók felhívták a figyelmemet arra, hogy nem volt összefüggés a feltett kérdés és a válaszok között, ezért updateltem a közvéleménykutatást. Igazából csak teszteltelek titeket, és lám, tényleg figyeltek ;-)

Mégegyszer köszi, hogy szavaztok, és hogy írtok megjegyzést!

2009. december 3., csütörtök

Szelídítőművész

Oroszlánszelídítőnek lenni jó. Kihívásként ott a vadállat, aki hosszú és fáradságos munka eredményeként úgy táncol, ahogy a szelídítő fütyül. Hogy irigylem én őket!
Az ő oroszlánjuk csak egy dolgot mond, hogy HOÁRRRRGH!!!, azt is csak azért, mert szerencsétlent a vadászösztönei ellenére tartják fogva, így hát érthető a helyzet, miért is lázad annyira.
Ezzel ellentétben az én oroszlánom eleve szelíd kellett volna, hogy legyen. De nem volt.. Ő már az első naptól kezdve vadul fújtatott, karmolászott felém. Sajnos az okát nem tudom.
Biztosan állíthatom hogy MINDEN munkahelyen van egy ilyen ember. És most már meg merem kockáztatni, hogy ez egy látens tulajdonság is lehet. Tehát van, akin sok évig ez nem látszik, aztán jön egy olyan ember, mint én és egyszerűen kihozza belőle a zsarnok, pöffeszkedő, tudálékos, rosszmájú énjét. Annyiban megnyugtat a dolog, hogy nem én hoztam ki belőle először a b@szatlan pics@ságot. :-)
Állítólag már két embert elmart maga mellől. Az egyik felmondott másfél hónap után. A másik két hónapja betegszabadságon van...

Mivel eddig minden hasonló szituációból vagy elmenekültem, vagy fejjel mentem a falnak - egyik sem jó megoldás.
Most itt van megint ugyanaz a helyzet. Muszáj máshogy megoldanom. De hogy? Muszáj segítenetek! Fogalmam sincs, mit kell tennem vele! Beszélek hozzá és a mondatom felénél elkezd máshoz beszélni. Vagy feláll és elmegy. Azt mondja, kérdezzek, de ha megteszem, végigmér és kimért hangon közli, hogy úgy érzi, nem figyelek amikor magyaráz.. Bármilyen konfliktusból képes kihozni, hogy én vagyok a hibás.
Vicces volt, amikor megbeszéltük hétfőn, hogy pénteken 16:30-kor elmegyek, és a héten még kétszer említettem neki, aztán pénteken rácsodálkozott, hogy akkor most elmegyek? Nem úgy volt, hogy fél hatig maradok? - Hát legszívesebben én is közöltem volna vele, hogy úgy érzem nem figyel, amikor magyarázok :-))

Szóval a segítségeteket kérem, mit lehet ilyenkor csinálni. Próbaidő, manager jobb keze, és nem szívesen keresek másik állást.

Előre is köszi mindenkinek.
Szép hetet!


2009. december 1., kedd

A köd mégjobban felszáll

Hát igen.
Minden munkahelyen megvannak a kötelező karakterek. A vicces, az idegesítő, a buzgómócsing és a hallgatóság.
Amikor felvesznek egy céghez, elkerülhetetlen hogy az első pár hétben te legyél az ÚJ. Vannak, akik szemében te mindig csak az újonc leszel, aki nála soha az életben nem lehet jobb. Ő az, aki úgy veti eléd az angol nyelvű procedure leírást, amit maga alkotott, hogy már abban a pillanatban számon kéri, hogy tudd betéve. Oda-vissza. Elejétől a végéig. A logikáját is, amit természetesen a folyamat közepén kezdünk alkalmazni. Általában hiányzik a honnan, hova és a miért kérdésekre a válasz. Csak, és kizárólag a HOGYAN kérdéseket válaszolja meg egy olyan alkalmazott szemével, aki már két éve ugyanazt a futószalag munkát végzi.
Példa: R-30 tranzakcióban szűrjük le partner kód szerint a tartozásokat.
Az újoncban felvetődik a kérdés. Tehát akkor telepítsem az SAP-t? És mégis melyik klienst használjuk a 100-ból? És ha megvan a tranzakció, honnan tudjam, hogy melyik irányt kell figyelni? És ha lefutott a riport, honnan tudhatom, hogy az jó-e egyáltalán?
Jó, én dolgoztam már SAP-ban, és csak pár alapvető kérdésem volt, de természetesen aznap én voltam az ügyeletes véres rongy, hogy meg mertem ilyet kérdezni.

Nem, mintha túlzottan érdekelne a dolog, de mégiscsak a legközvetlenebb kollegámról van szó, akivel kényelmetlen lenne rosszban lenni. Én tényleg nem akarok ujjat húzni senkivel, de olyan nehéz nem magamat adni.
Persze, tudom, nem vagyok multiba való, de már kezdek belekényelmesedni, szóval muszáj meghoznom a kellő áldozatot. Igen, mindig igaza van. És igen, egy utolsó véres rongy vagyok, mert merek kérdezni.
Szóval van ez a lány, és vicces dolgokat művel. Igazából nagyon zárkózott, és idegesíti, hogy be kell tanítania. Megvárja, míg elmegyek teáért, visszamegyek a helyemre és abban a pillanatban felpattan, hogy most ő megy. Ebédelni is külön megyünk, így tovább lehetünk egymástól távol.
Ha egy helyen meetingelünk, ő 10 perccel előbb elindul, hogy ne kelljen együtt mennünk. Én meg vaktyúk is talál szemet alapon keresem a termet, hogy hol is vagyunk (természetesen a csapatból csak kettőnket érintett ez a bizonyos meeting, szóval senki nem jött velem), mert nem számozott termek találhatók nálunk, hanem bolygókról nevezték el őket. Ez ari, tényleg. De ha először vagyok ott, akkor ciki van. :-)

Szóval az ügyeletes DÍVA karakter is megszemélyesült :-)

2009. november 27., péntek

Contractorosok

Megkülönböztetés azért itt is van. Én a szerencsésebbek közé tartozom, mert állandóra vettek fel, de van köztünk olyan is, akit csak határozott időre, vagy contractorosként, azaz közvetítőn keresztül vettek fel. Ők kimaradnak a pólóosztogatásból, nem kapnak bérletet, semmilyen fizetésen kívüli juttatást. Sőt! Új multis jelenség! A belépő műanyag kártya köré nem kapnak tokot, aminek a segítségével fellógathatják azt egy síbérlettartó szerűségre, vagy akár egy nyakbaakasztóra. :-(

Amikor az egyik odament, ahova a többiek, hogy ő is szeretne pólót, azt mondták, nincs a listán.. És nem kapott :-(

Tipikus

Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy igenis vannak tipikus jelenségek multiknál.
Sőt, megkockáztatom, hogy minden munkahelyen van ilyen.
Amikor belépsz, elszámolsz ötig, és egyből rád szállnak a magukat potenciális jelöltnek vélő munkatársak. Elhívnak ebédelni, vagy kávéra, neked meg muszáj diplomatikusan válaszolnod, mert nem tudod, hogy milyen konfliktust szülhet ha valakivel már az első nap bunkó vagy.

Ez történt ma velem is.
Csak a duplacsavar az, hogy két munkahellyel ezelőtt is kollegák voltunk (Mondjátok, hogy A kollega ugye sohasoha nem lesz már a munkatársam!!! Ugye így lesz?!), illett volna első találkozáskor megismernem. De mivel nem európai, nekem nehézséget okoz a felismerés. Sajnos ez van. Ebből persze az következik, hogy ilyen környezetben mindenkinek úgy köszönök mintha 100 éve ismerném. :-) Jó, persze ha látom, hogy csak odavakkant egy "hello"-t, az akár cicanyávogás is lehetne, mert értelme nem sok van. Csak a jelenlétemet üdvözli. És viszont :-)

Ja, szülinap:
Itt nincs tapsolás, éneklés és erőltetett jópofizás. Itt minden hónapban van 1 torta, amit a másodikon lehet elfogyasztani. Ez az adott hónap összes szülinaposának van. Ajándék, fölösleges szervezés, ráfizetés elfelejtve :-)

Leszáll a köd

Kis csorba esett az álomvilágomon, de tapasztalt és felnőtt emberként megküzdöttem vele :-)

Mindjárt vége az első hétnek. Még nincs meg minden rendszerhez a hozzáférésem, de szép lassan összegyűjtöm mindet.

Talán már említettem nemrég, hogy van egy ember, aki betanít. Ő nem olyan barátkozós típus, határozottan tartja a távolságot. Amikor már pont kezdenék megbizonyosodni arról, hogy utál, elereszt egy kedves mosolyt vagy megjegyzést és eloszlatja a kételyeimet.

Azért abban biztos vagyok, hogy nem a kisebbségi komplexusom okozza ezt az érzést. Én is utáltam amikor be kellett tanítanom az újonnan jötteket. Ez a kapcsolat még határeset. Ebből lehet jó is, rossz is. Remélem a rossz ezúttal elkerül.

Többet voltam a másik oldalon. Aki betanított. Volt erre egy külön jegyzetem, kb hülyéknek. De tisztában voltam azzal, hogy azt én írtam, a saját szemszögemből, tehát ha valaki kérdez, az nem biztos, hogy hülye. Na, hát én is kaptam egy hasonló jegyzetet. Angolul van.. OK, megy az angol, de amikor gyorsan és hatékonyan kell átadni az információt, inkább az anyanyelvet javasolnám. Nem állt össze elsőre a kép. Félmosollyal tapasztaltam, hogy én is hasonló megjegyzéseket tettem, mint ő "Le van írva ez is a procedures-ben", "Erről tegnap beszéltünk", stb. Amikor én ezeket mondtam, nem néztem hülyének a másik felet. Tisztában voltam azzal, hogy elsőre senki nem érti meg, amit mondok. Ez egy multi, itt nem tudod magaddal hozni a múltadat. Mindent be kell tanulni az első napokban. Hogy utána van-e lehetőséged a saját utadra lépni, ez leginkább szerencse és seggnyalás kérdése. Multinként változók az arányok :-)

Szóval amint viszonthallottam a régi megjegyzéseimet, éreztem, hogy én hülyének vagyok nézve. De mivel tiszta lappal indulok, nem akarok konfliktusokat, ezért nem reagáltam semmit az ilyesféle beszólásokra. Pl, hogy leírtad, de a közepén kezdted és az alapokat senki nem mondta el. Pl, hogy pontosan miért is vagyunk itt.. Csak bólogatok szorgalmasan és eltekintek attól a körülménytől, hogy élesben még nem volt lehetőségem kipróbálni a munkámat a hozzáférések hiánya miatt.

Bár, ma kaptam SAP jogosultságot, és el is mentettem egy-két tranzakciót. Hihi, a vicc az egészben az, hogy aki betanít, nem tudta, hogy ilyen funkció is van. Ez nem az ő bűne, csak vicces, hogy "mennyit" számít az, hogy már dolgoztam ezzel a programmal :-)

2009. november 25., szerda

Harmadik nap - Training

Ma délután volt egy másfél órás meeting arról, hogy milyen ÁFA változások lépnek életbe az EU-ban.
Nagyon uncsi volt és kusza.
Közben kérdéseket tettek fel, amit közösen meg kellett válaszolni. Persze egyiket sem találtam el. Általában a sok válasz mindegyike igaz volt, én meg csak egyet választottam :-) Azért nem buktam le, sokan mormogták a választ, és nem lehetett tudni ki mondja a jót :-D.

Aztán jött az írásbeli teszt. Névtelenül. De ahogy odaadtad, egyből kijavították és visszaadták. Szóval mindenki látta, mennyit találtál el.

Éééén 10-ből 9-et! :-)
Gyerekek, lottóznom kéne, csupán a véltelennek köszönhetem ezt az eredményt. Mindenesetre első benyomásnak a kollegáim szemében nem rossz. Harmadik napja vagyok itt és máris milyen sikeres vagyok. Hehehe

Úgyhogy a mai napot is 10-ből 10 ponttal zárom ;-)

2009. november 24., kedd

Második nap

8:56-kor már benn voltam az épületben.
Kinyitottam a lépcsőhöz vezető ajtót, feltipegtem az elsőre és meggyőződtem arról, hogy még mindig szeretek itt lenni. Puha, tiszta szőnyeg, mindenkinek "hello, hello, hello".. igen, a szertár is megvan még.. haladok, elmegyek a piros kanapé, majd a beépített szekrény mellett, ahova a kabátokat akasztjuk, és megérkeztem a helyemre. Az asztal még mindig ugyanakkora, mint tegnap volt. Rend és tisztaság uralkodik a kis szekrénykémnek köszönhetően.

Bekapcsoltam a gépet, kinyitottam az outlookot, és elkezdtem a berendezkedést.
Megalkottam az új aláírásomat. Bordó és szürke. Verdana betűtípus. Igen, ez is kész van. Miután átvettem a váltócipőmet, fogtam a bögrémet, és elindultam a konyhába, ahol összefutottam az egyik kollegámmal.
Ildinek hívják. A köszönés után már belemélyedtünk a bőrbetegség témájába, ugyanis ő is ekcémás. Vicces volt nem sablon-beszélgetést folytatni egy kollegával. Igazi megkönnyebbülés volt, hogy egy ember már van, aki normális :-)
Aztán együtt is ebédeltünk. Csatlakozott még pár kollega és mindenki normális volt! Nem volt elnyomás, szereplési vágy, stb. Ebéd után felmentünk az ötödikre a csoda kávé automatához, majd miután mindenki merített a kávéból, bementünk a játszószobába. Mert ilyen is van.
Csocsó, snooker, Ninendo Wii, playstation. Mindezeket egy babzsákfotelból szemléltem a kávémat szürcsölgetve. Nem vagyok nagy kávés, de ez tényleg finom volt :-)
Beszélgettünk, kicsit jobban megismertem a többieket.

Főleg az tetszett, hogy az egész egy spontán felruccanás volt. Nem egy erőltetett tímmíting, ahol a szereplési vágytól túlbuzgó főnök mindenkit megszólít, hogy mi a "crazy thing"-je és erőltetettett mosollyal kell hazudni valamit.
Az egyik lány elmesélte, hogy ő igazából tigrisekre vigyázna, vagy valami tök mást, mint amit itt. Néha álmodozik, aztán ráébred a valóságra, és dolgozik tovább. Olyan természetességel osztotta meg mindezt, hogy mindjárt magamra ismertem benne :-)
Úgyhogy már ketten vannak, akiket bírok.
Volt egy harmadik lány, ő most házasodott és készül Izraelbe utazni.
Egyszóval mindenki szimpatikus eddig.

Igazából már várom a holnapot, hogy ismét belépjek az első emelet ajtaján, elsuhanjak a piros, puha, hivogató kanapé mellett, belehuppanjak és a benti cipőmből kilépve érezzem a padlószőnyeg puhaságát.




2009. november 23., hétfő

Még mindig az első nap

Tudom tudom, hogy már írtam, de annyi mindent nem írtam le még! :-)
Szóval nincs annyi túlóra, mint az előző helyen, és ha mégis van, akkor azt előre bejelentik. Sőt! El kell rendelniük, mivel ugye senki nem szeret túlórát fizetni. Úgyhogy nincs olyan, hogy felállnál a helyedről és visszaültetnek, mert CSAK!
És nincs ott se A kollega, se az angol, se egyeske! És mivel közeledik az év vége, muszáj leszek kivenni 2 nap szabit. Karácsony, Újév és mindezek mellett még 2 nap szabadság, próbaidő alatt! Tisztára olyan, mintha most szabadultam volna a börtönből és egyenesen Hawaii szigetére küldtek volna ki bocsánatkérésként, hogy tévesen zártak be.


Nincs krákogás! Se tüsszögés! Se semmi! Kuss van!!!! :-D
Ami viszont kicsit negatív az az, hogy aláírattak velem egy papírt, hogy egyetértek, hogy a netezésemet figyelik és nincs magánügy az irodában. Tehát egy e-mailt sem olvashatok el lelkiismeretfurdalás nélkül a gmailen. Nade asszem megéri. Ha majd szomorú leszek, mert nem chatelhetek veletek, csak elsettenkedek az írószer szobába, mint egy cica a bársonyos szőnyegen és hosszasan bámulom a post-it rengeteget. Ha ez sem segít, fújok egy kis habot a WC kézmosójában a kezemre, és (miután lemostam) válogatok a temérdek teaválaszték között, amit a cég áll nekünk. Ha még ez sem segítene, akkor felmegyek az 5.-re, vagy a 6.-ra és gyönyörködöm a kilátásban.
Hjaj srácok, bár át tudnátok jönni. Tudjátok, melyik ez a cég, szóval maximálisan ajánlani tudom, hogy jelentkezzetek és újra együtt dolgozzunk!

Egyébként találkoztam egy csomó volt kollegával, őket szerettem is, úgyhogy örülök nekik.
Kicsit úgy érzem, hogy ez csak ideig óráig lesz így. Cég szempontból pazarlás, ami nálunk folyik. De én nagyon élvezem, és ameddig nem érjük el a csúcsot és kezdünk hanyatlani, addig szerintem ez így marad.
Juhééé, most olyan boldog vagyok!


A Zelső nap!

Muhahahha!

Első napom az új helyen.
Elöljáróban annyit mondok, hogy nagyon jól éreztem magam!

Kaptam belépőkártyát, amihez kaptam csiptetőt is - ez az egyik gyengém! Az előző helyen persze semmit nem kaptam, csak egy csupasz kártyát.
Van lépcső! És az első emeleten dolgozom!
Most láttam először a termet, ahol a szürke hétköznapjaimat tölteni fogom. Így hát nem mindegy, hogy milyen környezetben teszem.
Kinyitom az ajtót, belépek. Megyek, megyek megyek. Mire elfáradok, az iroda végébe érek, odakísérnek a helyemhez. Az utolsó sorban leszek, mögöttem csak a fal, senki nem járkál. Viszont én mindenkire rálátok, elém tárul az egész iroda. Ha ősember lennék a barlangban, pont ilyen boldognak érezném magam :-)

Az asztalom óriási. Az előző helyemhez képest mindenképp. Van guruló fiókos szekrényem, van külön vállfás dizájnos akasztó a kabátomnak, a váltócipőmet el tudom rejteni, van írószer szoba (minden emeleten!), fűzőgéppel, post-itekkel, ceruzákkal, tollakkal, füzettel, mindennel, ami szem szájnak ingere, és a legfontosabb, hogy a WC-ben a szappan hab állagú!
A konyha színes, jó az elrendezése, és a cég állja a KV-t, teát, mézet, cukrot, tejet.
Körbevezettek az egész épületben. Még kertje is van a 4. emeleten! :-D
Mesélte az idegenvezetőm, hogy minden emeleten van KV automata, de az 5.en a legfinomabb, mert az a kávé különleges. Gondoltam, ott a büfé. Felkísért minket, már ott voltunk, amikor rájöttem, hogy nincs nálam egy fitying se. Ingyen van az is! A cég - nem hiszitek el - Külön részleget tart fenn egy olyan kávéfőzőnek, ami jobb annál, ami minden emeleten megtalálható! Leesett az állam, hogy ilyenekre is odafigyelnek. Válság van, mi? :-D
Az előző helyemen úgy volt kialakítva az iroda, hogy a sok ablak előtt 1 asztal éktelenkedett, ami pont úgy volt odaállítva, hogy senki más ne férjen már el ott, és a napfény csak a Jómadarat simogatta néha. Minket semmi. Azért állhatta volna a cég a vakoknak járó fehér botot. Mesterséges fény volt ott amikor odakinn tombolt a napsütés.
Itt meg... Minden asztalsor pont annyira széles, hogy az utolsó ember is lásson természetes fényben. Ha feljebb megyünk az épületben, a budai hegyekig ellátni szép időben. Pedig a helyszín A Keleti Pályaudvaron is túl van.

Adtak pár feladatleírást, hogy mit fogok csinálni. És nagy megdöbbenésemre pontosan azokat a tranzakciókat kell használnom, amiket a Diagenyóban is kellett! Úgyhogy nem fogok teljesen ismeretlen munkát végezni. Viszont sokkal több pénzért! :-D

Jaj, az az asztal milyen naaagy! És micsoda gyönyörűséges monitorom van!
És támogatják az önkéntes magánnyugdíjpénztáromat. Ha a bruttóm adott (1, 2, 3 vagy 4) %-át átutaltatom a fizumból, akkor 2-szer annyit adnak hozzá. Tehát 4%-ért 12% kerül a magánnyugdíj számlámra! És 20 év múlva el is költhetem! Nagyon rendik, nem?

És vannak pihenő kanapék paravánnal. Tűzpirosak, és 3 oldalról határoltak. Igazi nyugalom szigete..
Minden héten van általános orvosi vizsgálat és havonta szemvizsgálat.
A managerem nagyon normális, jófej. A légynek sem tudna ártani. Szóval az összbenyomás 100-ból 100 pont!

Szurkoljatok, hogy ne menjen 50 alá :-DDDD

2009. november 20., péntek

Új multi, -1. nap

Ma megkaptam a szerződésemet e-mailben. Majd ezt fogom aláírni hétfőn.
Amit ezen kívül le kell adnom, az a következő:
TAJ kártya,
Adókártya
Bizonyítványok
A szokásosak... Ezen kívül
Erkölcsi bizonyítvány
Tüdőszűrésről lelet (!)
Előző munkahelyről igazolás, hogy tényleg ott dolgoztam (?!)
Útlevél
Igazolólapok a munkanélküli hozzájárulásomhoz (sose hallottam róla)
És ehhez hasonló nyalánkságok.

Összesen 21 dokumentum!

Ez lenne a XXI. század? Nekem ez leginkább a fogkrém reklámokra hasonlít.
2 éve még csak 3 panaszra nyújtott segítséget: Fogszuvasodás, ínygyulladás és friss lehelet.
1 éve már 5 panaszt fedeztek fel. A fenti 3 és lepedék, fogkő.
Ma már 7 lehetséges problémára nyújt megoldást a fogkrém: Ínygyulladás, fogszuvasodás, gyökérszuvasodás, lepedék, elszineződés, fogkő, rossz lehelet.

3 éve még csak a diplomámat és a személyimet kellett megmutatnom. Végülis a munka el lesz végezve, nem?

Az új munkáról elöljáróban annyit, hogy amikor megtudtam, hogy ki lesz a TL-em (közvetlen főnököm), egy női nevet hallottam. Azóta készítem fel magam lelkileg, hogy mi lesz, vajon fújni fog-e rám, mert én is lány vagyok..
A mai e-mailben pedig egy férfinév volt, ugyanerre a pozícióra.
Gyorsan átnéztem a szerződést, vajon a fizetés változott-e.

De nem.
Sajnos :-)

Érdekes, de még nem halálos tévedés. Remélem nagyobb bosszúság nem ér majd.
Azért mérget nem veszek rá.

Na, mindenkinek joeste.

2009. november 19., csütörtök

Régi multi

Nem hiányzik :-D
Kinek is hiányozna egy mindennapos mókuskerék, amiben értelmetlen feladatokat kérnek számon azonnal, de mostmindjárt!

Ha egyszer vállalatpszichológus leszek, megfizethetetlen tapasztalatként fogom beváltani az itt töltött hónapokat. :-)

Ha javasolhatom Nektek: Úgy mondjatok fel, hogy legyen legalább 2 hét szünetetek a két munka közt. Legyen időtök kipihenni magatokat!

És légyszilégyszi, ne töltsétek minden napotokat a magyar egészségügyi intézményekben, mert az legalább akkora stressz! :-)

2009. november 13., péntek

SMS

Azzal, hogy kilépsz egy multiból még nem nyomhatod meg a "törlés" gombot. Ilyenkor érkeznek a
"már úgysem dolgozol itt" SMS-ek. Kilépésem másnapján kaptam egy üzenetet a Jómadártól.
"Minden renben az új helyen?" Válaszoltam valami sablont, meg hogy ne haragudjon hogy nem tudtam elköszönni... "De, haragszom, főleg, mert nem láttam a feszülős blúzodat"..."Pedig megnézném".

Főnökünk főnöke, mindennapi kenyerünk biztosítója képes azt gondolni, hogy most már belemegyek a mocskos kis játékába.

Hát nem.

:-)

2009. november 10., kedd

Búcsú meeting

Míting fél 5 kor. Húúú, vajon mi lehet?
Kedves/kínos mosolygások... És a főnököm beszéde.
Jaj de hogy sajnálja hogy elmegyek és húúúde jó volt velem együtt dolgozni és hajdemennyi sok sikert kíván a jövőben. Mosoly meg minden. Azt hittem, hogy naa, a végén ember lesz belőle?
Megnéztem az ajándékokat, minden elismerésem az ötletgazdáknak. Őszintén szólva nem számítottam semmire. Ehhez képest megdobogtatták a szivemet :-)
És aztán jöttek a viccelődések, a nevetgélések, ahogy az lenni szokott. Meg is kérdeztem, hogy fogunk-e énekelni és tapsolni...
Azért a kör, a mi kis családi körünk nem volt teljes. EGYESKE nem volt jelen. Tudjátok miért?
Mert Kubában volt!!! Muhaha

Felállt a sor, és megkaptam az első puszit. Aztán az első ember kiment az ajtón. Második puszi. Ajtón kimegy... mindezt 20-szor! :-) Mint az közismert, imádom az idegen emberek csókját. Főleg 20-szor. Jaaj és milyen szívélyes volt a főnököm.
Úgy nézett ki, hogy a lehető legtávolabb állt tőlem, és angol őszinteséggel adta a puszikat. Brrrr!
Mire az utolsó ember is letudta a búcsúcsókot, egyedül maradtam a teremben. Kb mindenki leszarta, hogy ott vagyok! Mentek a dolgukra! :-D Vicces, micsoda kontraszt van a puszik és az egyedülhagyás között!


Szép lassan összepakoltam, elbúcsúztam és lementem harmadmagammal a földszintre.
Akik elkísértek, természetesen a munkahelyi szeretteim voltak.
És elárulták a titkot.

Történt ugyanis, hogy volt még egy búcsúajándék. Egy póló I love (cég) felirattal. A főnököm nemtetszését fejezte ki a pólóval kapcsolatban. Nem akarta átadni. Nem értem miért ő adta át a maradékokat egyáltalán, hiszen nem vele voltam szoros viszonyban.. A többiek azt találták ki, hogy akkor ő adják át nekem. Egy ideig egyetértett ezzel, majd egy órával a búcsúmeeting után kifizette nekik a pólót és elvette. Nem kaphattam meg. Se hivatalosan, se cégen kívül. Úgy, hogy a barátaim megtervezték, megszervezték, megvették és elhozták. Ő meg ezen agyalt egész nap.
Azzal indokolta a döntését, hogy a céghez való hozzáállásom nem engedi meg, hogy ilyet kapjak. Ez a cég kigúnyolása lett volna szerinte. Ez így is van, tény. Pont ezért kellett volna engednie, vagy nem beleszólnia.
Mit csinál egy manager? Azon gondolkodik, hogy egy ajándékot vajon megkapjon-e valaki vagy sem. A konvertálást is saját kézzel vágta el, és az ajándékozást is.
Egy szűklátókörű, folyton mindenbe beleszóló, szőrszálhasogató, villogó angol, aki semmi mást nem lát a munkáján kívül. Se fiú, se lány nem érdekli. Semmi, ami nem a munkával kapcsolatos. Ez dícséretes lenne, ha agysebész lenne vagy építész, vagy más komoly munkát végezne. DE EGY ILYEN MULTINÁL!!!! Most komolyan. Azt hiszi, hogy könyvelünk, de számlát nem látott ő sem soha! Ennyire egy beszűkült f@szt!

Eddig sem volt semmi kétségem, de ezek után 130%-osan biztos vagyok abban, hogy jól döntöttem. El kellett jönnöm. Egy ilyen vadállat mellett ülni nem életbiztosítás.. Egyikünknek sem :-)

Azért pár embert sajnálok. Drágaságaim, nektek küldöm a következő képet: HIÁNYOZNI FOGTOK!



Azt megígérhetem, hogy blog még lesz, mert kökívánatra multihoz megyek tovább. Remélem szépeket és jókat fogok írni. Bár szerintem az unalmas lenne. (Naaa, nézzetek magatokba, bulvárt mindenkinek!)

Utolsó nap

E blog ihletőjétől ezen a napon 2009 november 9-én váltak el útjaink.
Egy perces tiszteletcsend.


Mint ahogy a többi 15 hónap minden egyes napja, ez is eseménydúsan telt el. Természetesen minden egyes megmozdulásban jelen volt a multi és az agyatlanság.
Vegyük sorrendben az eseményeket.

1.) Felugrik a chat ablak. A bérbeadó cég képviselője, egyben a kajajegyeim és bérletem kiosztója figyelmeztet: Laptopot, jelenléti ívet és a céges dombornyomott kártyát aznap 13:30-ig adjam le.
Áááááááááááá! Ez komolyan azt gondolja, hogy magamnál hordom azt a kártyát? Nagyobb vele a cécó ha elhagyom és különben sem fér el a csini kis Tommy Hilfiger pénztárcámban! :-)
Azért a figyelmeztetés stílusa sem volt irodalmi. Kb mintha a seggéből rángatott volna ki. Válaszoltam neki, hogy "hello, nincs nálam a kártya. Tudtad már egy ideje, hogy felmondtam, miért az utolsó napomon szólsz?"
Erre ő: "Drágám, amikor elmegyünk a cégtől, mindig leadjuk a cég tulajdonában lévő dolgokat. Pl laptop és nevezetesen ez a kártya is." ja, persze, mert én ugye egyből tudom, hogy pontosan mik azok, amik a cég tulajdonát képzik. És a post-it-ok? Azokat is visszaadjam? Vagy pl a tollakat, amiket lenyúltam? Honnan tudjam melyik az, amit vissza akarnak kapni? :-)
Viccesen válaszoltam neki megint, hogy még szerencse, hogy ezeket a kártyákat le lehet tiltani... de nem, akkor is le kell adnom. Szóval, miután megszünik a jogviszonyom a céggel, nekem akkor is vissza kell mennem és odavinnem azt a rohadék kártyát! Elhiszitek ezt?

****************************************************************************

2.) Míting invitéjsön 11:30-ra a főnökömtől, ahova rajtunk kívül még 3 másik ember is hivatalos.
Megbeszéltük, hogy mindent adjak át az utódomnak (szép lenne, ha most kezdeném el), és hogy tényleg adjak át mindent, és húztuk az időt, miután tudta jól, hogy két órám van még hogy mindent befejezzek, utána megölik a gépemet.
Drága egyetlen anyaszomorító főnököm kiötlötte (esküszöm láttam a kis lámpácskát a feje fölött!), hogy ja, 13:30-ig, se pisi, se kaki, ebédről meg ne is álmodjunk.
Wazz, egy órán belül két pofon.

**************************************************************************

3.) Újabb míting invitéjsön 16:30-ra... Vajon mi lehet ez? :-)

4.) Angol főnököm mesésen sziporkázik az utolsó napom tiszteletére. Most azt találta ki, hogy az ő dolga learchiválnia a gépem. Van még 1 óra a laptop leadásáig, és meg merem kockáztatni, hogy az IT azért jött létre szerény kis cégünkben, hogy ő végezze el ezeket a lezáró folyamatokat, ne egy manager...
Mindez arra volt jó, hogy az egerem USB-jét ki kellett húzni, hogy az ő memory-stick-je beférjen. 1 órán keresztül egér használtata nélkül, néha touchpad-et érintve kellett magyaráznom, processzeket lefuttatnom, könyvtárakat másolgatnom és leveleket archiválnom. Komolyan, most tényleg azt hiszi, hogy ha ő nem archivál akkor elvesznek az adataim?!

********************************************************************************

5.) Nagy nehezen átmásolódott minden a memory-stick-re. Hopp, idő van, le kell vinnem a laptopot.
Leviszem, becsomagolom a tartozékait is. Lenn az elsőn vár a bérbeadó cég képviselője. Papírokat tol az orrom alá. Itt írjam alá, meg itt meg itt meg itt... hol ajánlottam fel a szerveimet?
Aztán mikor mindent aláírtam, közölte, hogy akkor scanneljek és irány 9 embert megkeresni, akikkel szintén alá kell iratnom ezt a papírt.
Nagy részükkel nem találkoztam még soha. Az első utam az IT-hoz vezet. 5. emelet. Laptopot persze minek vigyem magammal, hiszen csak papírral engedtek útnak. IT persze visszaküld a laptopért. 1. emeletről vissza az 5.-re. Persze liftbe nem szállok, mert az olyan nyomasztó, marad a lépcső. Fitten, frissen beesek a laptoppal. Mikoris közlik, hogy hol a DVD?
MIFÉLE DVD?! Hát, amit a 3.-on adnak. Jó a hard drive is. Naivan megkérdeztem, hogy hogyhogy az IT osztályon nincs se hard drive, se DVD... kiderült, hogy ótvar nagy baromságot kérdezek, úgyhogy befogtam a számat.. :-)
Mialatt learchiválták a gépem (értsd: e-mailek, fileok, mindazt, amit a drágalátos túlbuzgómócsing főnököm is megtett), mehettem ugyanazon az emeleten a RESO-hoz, akik igazolták, hogy igen, leadtam a mobiltelefonom (nem is tudtam, hogy volt).
Ugyanitt kellett a belépőkártyámat leadnom. Az tényleg senkit nem izgatott, hogy kártya nélkül a szabály szerint akár le is lőhetnek. De ezen már nem akadtam fenn. Gondoltam, nincs sok hátra úgysem.
5. emelet után irány a HR (megjegyzem, mivel bérbeadó cég alkalmaz, a jelenlegi cég HR osztályához az égegyadta világon semmi közöm nem volt.). Ők a 7.-en tanyáznak. Azt hiszitek oda vezet lépcső? áááá! Oda már csak lifttel lehet menni. Bazzus, kiver a víz, nembaj, menjünk. Huh, nem ragadtam be, jajdejó!
Na a 7.-en leigazolták, hogy visszaadtam a kocsimat! Fapofával mondtam nekik, hogy megegyezés szerint, megtarthatom a kocsimat. Ők egy fokkal jobb fejek voltak, mint a napi környezetem, értették a poént.
Aztán kiderült, hogy az ember a 7.-ről nem jó helyen írta alá a papírt. Szerencsére időben észrevettük, kijavítottuk.
Utána vissza a 3.-ra DVD-ért és levinni a laptophoz tartozó egeret, mert az sem az IT-hoz tartozik. Ki hallott még ilyet!
2 kg lefogyása után végre sikerült az utolsó pillanatra az összes aláírást megszereznem. Megszabadultam a nemlétező mobiltelefonomtól és kocsimtól. Elszállítottam a megfelelő helyekre az alkatrészeket.
Kiderült, hogy azért kellett 13:30-ra leadnom a laptopomat, mert az emberemnek tréningje volt.
Wazeee! És erre nincs vészterv? Senki nem akarja kiszívni az utolsó csepp véremet, hogy este 6-ig magyarázzak az utódomnak? Engem különösebben nem érdekel, de a munka szempontjából ez elég gyenge hozzáállás. Dühítő, hogy néha kivillan a lepel alól, hogy hivatalosan sincs értelme a munkámnak :-)

************************************************************************************

6.) 15:30-tól 16:30-ig unatkozás.

Ami ezután következett azt a következő bejegyzés tartalmazza.

Actions of Firsty 5.

Nagy bejelentés lehet, mivel AZONNAL mítng, MOST! Mindenki dobjon el mindent és gyerünk egy terembe, ahol mondanak nekünk valamit.
Egyeske belibben, mint egy ötéves. Ugrik kettőt, kezét lóbálja hozzá, és vigyorog. Gondoltam magamban, na felmond felmond felmond, ujjakat keresztezni a hátam mögött!!
"Szeretném megköszönni a munkád, kedves Ketteske" Jaaaj neee, elküldik ketteskét és ő marad? Hol az igazság?
Kiderült, hogy ketteske átmegy egy másik csapatba team leaderkedni. Az a csapat hasonlóképp van felépítve, mint a miénk. Ott is van Egyeske és vele együtt a káosz. Rájuk fér a segítség. (Amióta beléptem a cégbe, megkétszereződött a managerek száma... érthetetlen)
Jött a szokásos szöveg, hogy de sajnáljuk, blablabla. És hogy van-e kérdés. A bátrabbja megkérdezte, hogy ki lesz helyette a TL?
Erre egyeske válasza: Ha visszajöttem KUBÁBÓL, elmondom. És széles vigyor a fején.

Kérdésem a következő lenne:

Hogy a f@szba nem szúrja a szemét a vezetésnek, hogy egy ötéves nyálcsorgató agyhalottat vettek fel minket vezetni?!
Miért kell minden egyes ünnepléskor belevonni a személyes dolgait?
Miért kell megtudnom, hogy nászútra megy kubába? Jaj istenem!

2009. november 5., csütörtök

Egyeske akciói 4

A mai napunk a fejvesztésről szólt. Zárás van, mindenki mindent azonnal akar. Én nyugodt vagyok, mert már nincs sok hátra. Az utódomat viszont sajnálom, mert nagyon nagyon szar munkát fog átvenni...
Mindeközben Egyeske bejön kis késéssel és egész nap hangosan nevetgél, chatelget, rágót kínálgat, unatkozik, jól érzi magát, elvan. Jó nálunk managernek lenni.

Ez olyan hervasztó..

(De ez a kép nagyon ari. Ez munka!)



Ami a munkát illeti, nálunk még nem találták fel a helyettesítés fogalmát. Ha elmész szabira, gyűlik a sok szar, és amikor visszajössz, a teher sokszorosan rakódik a válladra. Megbánod, hogy szabadságot vettél ki, sőt, ha neadjisten 2 (!) hetet vettél ki, akkor azt is megbánod, hogy megszülettél!
A munkám nem tudom mennyire fontos a cégnek, viszont 5 nap alatt átadni lehetetlenség. Ma pl kiderült, hogy ha ketten lefuttatunk a saját gépeinken egy riportot, különböző értékek jönnek ki eredményül. Felvetődik a kérdés: Biztos, hogy amiket én csináltam, és nem volt összehasonlítási alapom, az jó volt? A következő kérdés bennem már régen felvetődött: És ha nem jól jön le, akkor mi van? :-D
Szerintem a multi alapvetően jó ötlet. Csak amikor igénytelen a vezetőség, akkor sülhetnek ki ilyen jellegű problémák. A beleszarás itt ölthet a legnagyobb méretet.

Kedves Télapó, ha megeteheted, kérlek szerezd be a következő ajándékomat nekik (leginkább Egyeskének), hogy ha esetleg szaporodni támadna kedvük, akkor legyen mit örökíteni :-)

AGYAT!



:-D

2009. november 4., szerda

Jótanács

Egy jótanács: SOHA de soha ne nyomtassatok terhelő bizonyítékot magatokról (például Lily Allen: Fuck You c számának szövegét), mert a nyomtató AKÁR be is ragadhat, és tehetetlenül rimánkodsz, hogy ne olvassa el senki, hogy mit is nyomtattál a neved alatt.
(Ez főleg azoknak hátrányos, akiknek fedlappal együtt köpi ki a kinyomtatandó papírt)

A vége egyébként az lett, hogy figyeltem, mikor oldódik meg a hálózati probléma (valószínűleg valaki kirúgott egy vezetéket a helyéről) és amint elkezdett nyomtatni, ott őrködtem, míg ki nem jött az enyém is.
A vicc az egészben az, hogy egy sráccal izgultunk együtt, mivel hasonló hibát követett el, mint én. :-)
Amikor már feladta, pont akkor jött ki az én nyomtatásom és utánakiáltottam, hogy "MEGJÖTT!". Nem is gondoltam végig, hogy ez mást is jelent. Főleg, ha ordítom. Egy 100 fős egybenyitott irodán keresztül.

Ez volt a hab a tortán. :-D

2009. november 3., kedd

Papírmunka 2.

Még mindig nem kaptam meg a papíromat, pedig tegnapra ígérték.
Szerintem elég egyértelmű voltam a határidőkkel kapcsolatban. És ha megbeszélünk valamit, akkor elvárnám a főfő nagyokostól, hogy tartsa magát a megbeszéltekhez.
Ma már rákérdeztem, hogy mi van a papírral. Sejtelmes, harapófogóval kihúzott válaszok. Egy-egy szavak. Pl. "Láttam.","Ki van javítva.", "Ehhez én kevés vagyok" Se egy igen, se egy nem. Komolyan mondom most már tényleg kezd izgatni, hogy árthatok én a cégemnek egy olyan papírral, amin aláírják, hogy tényleg itt dolgoztam. Ennyire rossz hírem lenne? :-)
Végre sikerült kihúznom a Jómadárból (főnök főnöke), hogy holnap.
NEEEEEEEMÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁR! Ez kisértetiesen hasonlít egy volt kedvenc kollega kirúgási násztáncához. "Majd meglátjuk, majd következő hónapban, majd az új munkakörödben" Wazze, és az új munkakör a közös megegyezés lett. :-S De engem már nem kell kirúgni, én csak egy tetves papírt szeretnék a kezembe kapni aláírva. Mi olyan nehéz ebben.
Ja és persze az értékelést nem is ő írná, hanem a jelenlegi főnököm, akivel..... hát nem vagyunk puszipajtások.
Szóval olyan ez mint a MÁV, ott is 120 cég közös munkájának eredménye, ha elindul egy vonat. Itt is 4 ember közreműködésével kapnék meg egy cetlit.
Rejtély..
Annyit megtanultam azért, hogy az ígéretek mindig csak igéretek maradnak. A véletlen (vagy egy munkaügyi ügyvéd) műve, ha egyszer tényleg megvalósul.

Rejtély

Rejtélyes jelenségre lettem figyelmes a női WC-ben.
Felhajtott deszka+szarszag=?!
Elképzelésem sincs. Szerintetek?

:-D

Óda az utolsó keddhez

Ó, utolsó kedd!
Hogy fog hiányozni, drága elkékült multim! Nincs is jobb egy harmadnapja este 8-kor hazamenésnél! Ó, hogy fog hiányozni az életérzés a konyhában, ahol a takarítók összetolják az asztalokat, hogy könnyebben tudjanak dolgozni és a sok birka úgy hagyja és inkább nyomorognak, ahelyett hogy kigyulladna a kis villanykörtécske az egyik feje fölött és rájönne, hogy azért van kerék az asztalok lábain, hogy bármiféle erőfeszítés nélkül odébb tudja gurítani! Ó, bár készíthetnék fényképet, hogy illusztrálhassam vele a blogomat. Fogadok, hogy még így is van, aki nem hisz nekem :-D
Azért kis gyomorgörcs azért itt lebeg a levegőben a másik cég miatt. Vajon ott milyen meglepetés vár rám?
Az tény, hogy nem lesz ott az itteni vezetőség, nem lesz ott egyeske és nem lesz ott A kollega. Úgyhogy annyira azért nem félek :-)

Másik blog

Találtam egy blogot, ami szintén multis életről közvetít napról napra. Nem tudom, örüljek-e vagy sírjak. Azért jó tudni, hogy mások is úgy érzik, hogy nem normális ami a multiknál megy.

2009. november 2., hétfő

Utolsó előtti hétfő

Milyen szép napunk van ma! Közeledik az utolsó nap. Már érzem a hatását! Mindenkinek ajánlok egy jó kis kiadós felmondást, ha meg akar könnyebbülni :-D

2009. október 30., péntek

Egyeske akciói 3. - Kuba

Figyelem, figyelem! Loser jelentés.
Mivel a sors volt oly kegyes, hogy két manager közvetlen környezetébe ültetett, sok furcsaságnak vagyok szem és fültanúja.
A mai említésre méltó szánalmas próbálkozás (a tegnapi netverseny után) egy beszélgetéskezdeményezés volt. Furcsálltam is, hogy vajon mit akarhat tőlem Egyeske. Le is vetette a fejhallgatómat, annyira fontosat akart mondani.
Megkérdezte, hogy Amerikában tudtuk-e használni az elektronikai eszközöket, mert ott 110 V a feszültség, itthon meg 220V. És hát Ő KUBÁBA MEGY, és ezért kérdezi.
Tehát az igazi mondanivaló ennyi lett volna, de szerintem nem tudta eldöntetni, hogy ciki-e egyből ezzel kezdeni.
Valahogy úgy érzem, hogy ez az ember mentes mindenféle egyéniségtől és hírből hallja, mit tesznek a "menő" emberek, ezért ő is úgy viselkedik, ahogy ők. Például Kubába megy.
Néha sajnálom szegényt.
Boldogok a lelki szegények. Vajon ő boldog?

Papírmunka

Ahoj

Tegnap este beszélgettem a Jómadárral (főnököm főnöke, nagyfőnök, mindennapi kenyerünk biztosítója, urunk és parancsolónk). Érdekes volt nézni. Mindent jelet, amit megtanultam a zavarban levés jeleiről, össze tudtam rajta számolni. :-) Valamiért nagyon ideges volt. Fogalmam sincs, miért. Szűkszavú volt, nem kérdezett semmit, fészkelődött, babrált mindig valamit, ami a keze útjába akadt.
Nem baj, amúgy is ki akartam tálalni egyeskéről. Tudom, hogy veszett fejsze nyele, de akkor is. A részemet letudtam. Viszont ami érdekesség történt, az az, hogy ráhibázott, hova megyek! Nem tudom, hogy tényleg tudta-e, vagy csak szerencséje volt. Nem látszott rajtam semmi meglepődés, de azért végigfutott a fejemben, hogy vajon honnan tudja? Azért felsoroltam pár céget még, amik hasonló adottságokkal rendelkeznek. :-)
Elmondtam azt is, hogy ha a cég megígér valamit (nevezetesen a pozícióhoz járó fizetést) akkor azt illik betartani, vagy számítsanak rá, hogy az ember lelép.
Végül nem sikerült kinyögnie semmit.
Én viszont kértem tőle valamit.
Egy bizonyos papírt, igazolást arról, hogy én valóban azt dolgozom, amit. Kell a másik cégnek. Gondoltam, formaság, csak nem volt téma és ott ültünk szótlanul. Erre azt reagálta, hogy NEM.
Megfagyott a sz%r a s+ggemben!


Egy multiban az a szép, hogy mindig érnek váratlan meglepetések. Sosem unatkozol. Keveset stresszelsz? Adrenalin hiányod van? Gyere hozzánk dolgozni! Most pont felszabadul egy hely!
Az dívik ugyanis, hogy az új helyen (amit már mindenki tud, hogy mi) sok sok papírt el kell intézni az első napon. Az egyik ez a bizonyos működési bizonyítvány, amit a jelenlegi munkáltatóm (továbbiakban: csirkekopasztógyár) köteles kiadni. Namármost csirkekopasztóék úgy gondolják, hogy ők a leges legnagyobb hatalom és a titkosságra hivatkozva nem akarják kiadni ezt a bizonyos papírt. Enélkül simán visszaléphet a leendő munkahelyem (pirosseggű páviángyár) mivel ez egy olyan alapvető dolog, mint az erkölcsi bizonyítvány. Apropó, tudja valaki, hogy az mire való?

Én sem.

Jómadarunk lazán összehozott nekem egy álmatlan éjszakát. Oda se neki. Csak erőt gyűjtöttem a mai napi támadáshoz. Formanyomtatvány kinyomtat, jómadárhoz odaballag, papír elétesz és diktál :-) A Munka törvénykönyve szerint köteles vagy kiadni nekem azt a papírt. Válasz: nem. Én: OK, akkor konzultálj a HR-rel és értesíts, mire jutottatok. Pár óra múlva jön a kedves üzenet: Szép napot, hétfőre jó lesz aláírva a papír? :-D :-D :-D Srááácoook! Ez igaz!!!! Szívfájdalom egy ilyen nagyszerű, klassz helyet elhagyni.

ÖRÖKRE!

:-)

2009. október 29., csütörtök

7 nap a szabadulásig

Pálinkás jórege (jó reggelt, angol-magyarul) mindenkinek! :-)
Még mindig boldog vagyok, hogy elmegyek innen. Semmi szomorúság, megbánás nincs bennem amiatt, hogy soha többet nem jövök ide vissza.
Külön szórakoztat, hogy minden napra jut valami eszeveszett baromság.
Tegnap például rászállt szerencsétlenül járt kollegámra az angol és őt szivatja tovább. Konrkétan átfogalmazta, de tartalmilag persze nem változtatta meg az egyik beszámolót. És amit tegnap szó szerint ő írt le, azt ma felülírta, hogy mi ez a szar :-)
Ma reggel meg jött egyeske és büszkén vállalta, hogy van egy riport, ami kimutatja, ki használta legtöbbet az internetet és Ő VOLT AZ! És ezt hirdeti is! Csak egy idióta képes ennyira aláásni a tekintélyét...

2009. október 27., kedd

Vége a szenvedésnek

Ma felmondtam.
Azt hittem egyszerű menet lesz, de nem. Ritkán lát ilyet az ember, úgyhogy megtisztelve éreztem magam, hogy szemtanúja lehetek ennek a jelenségnek.
Megpróbáltak rábeszélni, hogy maradjak! De úgy, hogy közben szidták a munkámat. Ezt kapjátok ki! Normális?! Hogy én képtelen vagyok elvégezni a munkámat (értsd: Nem megyek bulizni velük esténként, hogy másnap közösen lábadozzunk a munkahelyen), és ő energiát fektetett belém (értsd: percenként zaklatott, hogy mivanmivanmivan).
Mosolyogva végighallgattam, majd közöltem, hogy ezért megyek el.
Erre jött a válságos duma. Hogy gondoljam meg, hiszen odakint tombol a válság és úgysem találok munkát!
ÚÚÚRISTEEEN! Ez tényleg hülyének néz! Azt hiszi úgy mondok fel, hogy nincs munkám vagy mi?!
Aztán nézett bután, és átvettem a vezetést. Felsoroltam, miben kell megegyeznünk és neki mit kell csinálnia. Vicces volt.
De azon fennakadtam, hogy a munkámat cikizi és marasztal. Egyébként elmondtam, hogy az emberekkel van bajom. Az vigasztal, hogy sehol máshol nem éreztem ennyire rosszul magam, mint itt. Csak pasi managerek, direkt kiszúrós ültetés, meg a csapattársaimat sem érzem a családtagjaimnak, ami itt halálbüntetést von maga után.

***********************************************************************

Időközben kiderült egy kis turpisság.
Egyeskével beszélte meg az angol, hogy mennyire izgul a velem való beszélgetés miatt. Félt, hogy az "új" (értsd: szarabb, lealacsonyító) pozíciónak nem fogok örülni. Erre egyeske tanácsa: Ne foglalkozzon velem, csak rúgjon ki! Miért is? Mert nem kaptam meg a beígért fizetést és emiatt sztrájkolok? És ez a megoldás? Komolyan mondom, nem sok tartott vissza attól, hogy nekimenjek.
A mai szórakozásom így az lett, hogy őt néztem egész nap és vártam, hogy hozzámszóljon. Húú, azt a mézesmázosságot, ahogy ez beszélni tud! Te atyaég! És ez van mögötte. Nem más, mint egy számító, kétszínű, szakmailag nulla balfasz, aki az állását félti. Na, az ilyen taigetosz szökevény!

2009. október 26., hétfő

Üzenet az Univerzumnak

Srácok, bejön!
Azt hallottam egyszer, hogy ha meg tudod fogalmazni egyértelműen, hogy mit szeretnél a sorstól, akkor az teljesül. Persze esélyes ha reális dolgot kíván az ember, például azt, hogy ajánlatot kapjon egy olyan cégtől, akinél szeretne dolgozni.
Imáim meghallgattattak!
Sok helyre jelentkeztem, de ennek szurkoltam a legjobban. És ti is örüljetek, mert ez egy másik multi, szóval a blog érvényes marad ;-)
Ma kaptam ajánlatot egy új munkára, és mivel csak holnap megyek be dolgozni, ezért holnap mondok fel.
Olyan jóóó lesz! Megmondani, hogy kbfsz :-D Régóta vágytam erre.
Ez a lista nagyon betett. Majd erre hivatkozom, hogy mennyire rosszul esett és emiatt azonnal elmennék :-D Muhaha!
A holnapi bejegyzésem szerintem izgi lesz!
Bemegyek, megkérdezi hoty fatyok odavakkantok valamit, majd beszélek a jómadárral, mert angolul kicsit nehézkes lenne kifejtenem, hogy az orvosom tanácsára azonnal el kell mennem hosszabb szabadságra. Muhaha! Rég éreztem magam ilyen jól! Ahogy a napi szintű terrorból látom a kiutat rájövök, hogy van élet a halál előtt!

2009. október 25., vasárnap

2009. október 22., csütörtök

Nagyon fontos, hasznos míting lesújtó következményei - avagy a LISTA

Azt hiszitek, nem tudok újat mondani, miiii? :-D
Pedig nagyon is.
Sokan mondják, hogy az élet a legizgibb forgatókönyv. Én azt mondanám, hogy izgi, izgi, de a multis élet a mocskos, hihetetlen, de igaz izgi - kategória.

Történt ugyanis azon a szikrázó napsütéses kedden (a reggel 8 órai kezdetű meeting napján), délután, hogy drágalátos kedvenc emberem a földön, a főnököm behivatott. Kedves volt, mézesmázos, amitől már hányok, mert tudom, hogy ez nem nekem szól, ő erre veri otthon, hogy még ezt is tudja. Jó kutya.
Szóval arról szólt ez a fontos beszélgetés, hogy elmondja a véleményét a munkámról.
Nagy büszkén bevallotta, hogy ő egy listát vezet rólam. Egy listát, amiről nem tudok. Alapvetően nem is érdekelne, ha ő nem annak szánja, hogy lejárasson. Csakhogy ugye ha valamit rosszul csinálunk és nem kapunk semmilyen visszajelzést, nem is tudunk változtatni a hibáinkon, és ez nem rólam szegénységi bizonyítvány, hanem róla. De ne felejtsük el, Liliputban vagyunk!
Két oszlopból áll a lista. A jó és a rossz oldalról. A jóban olyanokat sorolt fel, hogy kb jól fénymásoltam le valamit (magyarul szimbólikusan megemlített valamit, mert ő olyan rendes), a rossz oldal meg zsúfolásig tele volt!
Ami vicc az egészben az, hogy olyan dolgokat sorolt fel, amik nem is igazak. Csupa olyan hiba, amit nem én csináltam, vagy éppenséggel ő. Ja és képes volt 3-szor felsorolni ugyanazt. Talán azt hitte, hogy nem veszem észre? És csattanóként megkaptam azt is, hogy az aznap reggeli összejövetelen untam az előadást!!!! Mindenki unta egyébként.. Sajnos nem álltam meg, és elárultam neki, hogy azért untam, mert UNALMAS VOLT!!!!
Az első percben kicsit elszégyelltem magam, hogy talán túlzásba vittem a lázadást, de aztán megnyugodtam, hogy "nem buktam le". Én 100 másik dolgot tudtam volna felsorolni, ami tényleg gáz, de ő fel sem hozta ezeket. Most komolyan ekkora pancser?
Hátradőltem, végighallgattam, kérdezte van-e kérdés vagy reakció... arra gondoltam, hogy azt kéne mondanom neki, hogy büdös a szája... de nem mondtam. Mosolyogtam és mondtam, hogy "no comment".
Nem részletezem tovább ezt a fantasztikus együttlétet, gondolhatjátok, hogy mi volt. Good news-bad news-good news (hogy feloldjon, majd beléd döfje a kést, aztán hozzádvágja, hogy amúgy bír téged, hogy ne bőgve rohanj ki az irodából. Kezdő manager trükk)

Most már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy állást keresek. Majd beszámolok az érdekességekről, ha lesz ;-)

Én továbbra is vallom, hogy ha nem érzed jól magad a munkahelyeden, akkor keress másikat, mert csak megrövidíted az életed, nekik meg úgyis mindegy. Lehet, hogy a sors egyszer összehoz egy olyan munkalehetőséget, amiről álmodni sem mertél.

2009. október 20., kedd

Nagyon fontos és hasznos míting

Tegnap délután sürgősen, de azonnal jött egy meghívó ma reggel 8-ra.
Az állt benne, hogy egy előadás lesz valamiről.
Mint ma reggel kiderült, nem élő, hanem előre felvett előadásról van szó, amit bárhol és bármikor meghallgathattunk volna. 99% haszontalan volt, mert nem a mi csapatunknak szólt. Viszont a drágalátos főnökömnek fogalma sincs arról, hogy mit is irányít, egyedül neki volt új ez az előadás.
Nade reggel 8-kor? Ez komoly? Tényleg? Biztos? Úgy, hogy nem tudjuk hogy miről is fog szólni? És emiatt becsődítjük a pór népet?
Persze el kellett játszania a maximális érdeklődést, különben nem lett volna értelme bejönni.
2 órás egybefüggő prezentációról van szó. Egy olyan dologról, amit a csapat már 3 éve csinál. Egy új volt benne, hogy dupla munkát kell csinálnunk, mert mindent kétszer kell feldolgoznunk. Miért? Mert csak.
Kérdés csak annyi volt, hogy akkor most duplamunkát csinálunk? Válasz: Nem, eddig fele annyit csináltuk :-D jó válasz, nem?
Na, szóval fél óra után azért felállt a helyéről, hogy kinek hozzon kávét! Amint kiment, mindenki kieresztette a gőzt. Hogy ez mennyire haszontalan, és minek jöttünk be ilyen korán és elég lett volna a negyedét megnéznünk valmikor nem 8-kor. Meg is említettem, hogy naa, mi történt, mindenki lázad? :-D
Volt egy srác, aki már meghallgatta ezt a 2 órás cuccot, és képes volt ma is bejönni emiatt reggel 8-ra. Megkérdeztem tőle, hogy mi ennek az oka. Szolidaritás. No comment.
Mivel értelme nem sok volt a ma reggelnek, holnap a nagy meeting keretében összefoglalják, miről is volt szó pontosan és mindenki érteni fogja. Csakhogy. Én nem leszek benn, mert egy hét szabadságra megyek. Soha nem fogom megtudni, mi volt a lényeg :-D

2009. október 9., péntek

Laza nap

Ma senki nem dolgozik. Vége a zárásnak. Én is csak azért jöttem be, hogy nyugodt körülmények közt tudjam írni a blogomat :-D
Ilyenkor jön az átfogó elmélkedés. Minden nap megfordul a fejemben, hogy ismét elpazaroltam az időmet azzal, hogy itt dolgozom.
Én az a típusú ember vagyok, aki ösztönösen keresi az értelmet a munkában, különben kicsúszik a kezemből. Nekem szükségem van arra hogy gyakorlatra tegyek szert egy SZAKMÁBAN, hogy később mestere lehessek valaminek. (Csak egy megjegyzés: Ha valaki akár egy dologban is kiemelkedő, akkor jogosan lehet elégedett.) Csakhogy egy multiban nagyon nagy szerencse kell, hogy érjen, ha logikára, agyi kihívásra vágyik az ember.
A szomorú tény az, hogy 10 év multis alkalmazottság után csak annyit tudsz elmondani, hogy 10 évig dolgoztál, de semmilyen használható gyakorlatra nem tettél szert. Max beépültél a gépezetbe, de egy őserdőben nem állnád meg a helyed :-) Hiányozna a kényelem, hogy végülis bármikor elronthatsz bármit, mert mindig ki lehet javítani, semmi sem megy élesben. Ha valamit nem értesz, mindig találsz valakit, aki jobban tudja, és elmagyarázza neked. Tehát nem kell gondolkodnod.
Ha viszont asztalos vagy, sok év után gyorsabban és pontosabban tudsz összerakni egy szekrényt, vagy egyedi motívumokat tudsz belefaragni egy asztallábba. Szerintem ez sokkal inkább elismerésre méltó, mint kifejleszteni a seggnyalás és a helyezkedés nagyrabecsült tudományát.

2009. október 8., csütörtök

Jól megérdemelt előléptetés

Említettem nektek a se-lát, se hall Dömötört :-) Tudjátok, aki nem csinál semmit, csak ül csöndesen és végrehajt. Ő egy éve van itt és műveli a futószalag-melót. Soha egy projekt, soha egy hozzászólás. De (!) ő küldte ki a levelet az ötletemmel. Amit egyeske intézett ugyebár.
Na srácok, ő kapott egy vezetői munkát. Mentségemre szolgáljon, nem csak én mentem le hídba ettől :-)
A helyzet a következő. A csoport két részre oszlik. Angol nyelvterület Európában - és a maradék északi országok. Mindehhez kell 1-1 lead, 1-1 teamleader és 1-1 manager. Szerintem túlzás, mert a managerek nem ereszkednek le a mi szintünkre, így viszont nem is tudnak minket képviselni. Szerintem lead-re vagy team leaderre nem lenne szükség, de ez már csak az én véleményem.
Naszóval, régebben ez a pozíció elérhetetlen volt. Az, aki jelentkezett rá, rendesen megdolgozott érte. Aztán elment szülni (amit nagyon sajnálok, mert őt bírtam a legjobban a csapatból), és a helyére egy olyan csajt tettek, (akit muszáj később megemlítenem a karakterek közt) aki már régóta itt van és kb alanyi jogon járt neki a magasabb pozíció. Szóval hozzávágták ezt a munkát, de ő 1 hónapig bírta egyedül, pályázott egy másik munkára, másik csapatba. Olyan szint, amit azelőtt csinált (Vannak anti karrieristák nálunk :-)). És most hogy ő elmegy, a szürke egér kapja meg a munkáját. Ő, aki 1 éve van itt és semmit nem csinált. Ez azért hihetetlen, mert vannak mások, akik 1,5, 2 éve vannak itt, ambíciózusak, bevállalnak mindent, és még csak fel sem merült a nevük! Úgyhogy a taktika: Ülj a főnök mellé és írj a nevében levelet, amiből ugyan kiderül hogy nem tudsz angolul, de ezen simán átlép a manager.. nálunk.
Az ő helyére meg egy olyan kollega megy, aki kb 3 éve itt van (Ő az a bizonyos kollega, akiről egyszer már írtam, mennyire idióta, sötét mint az éjszaka, segghülye), na ő előrelépésként megkapja a szürkeegér kezdő munkáját!
Ja, és mindezt egy tímmíting keretében jelentették be, és meg kellett tapsolni az értékes munkáját!!!!!! ÚRISTEN!!!! Kb úgy éreztem magam, mint az anonim alkoholisták klubjában (amiről csak hallottam, fogalmam sincs mi az - naaagy kacsintás ;-)) ahol mindenkit megtapsolunk, akármit is csinált.

Én tudom hogy nem vagyok ebbe a világba való, elfogadom hogy én vagyok Gulliver Liliputban, de a saját szabályaiknak feleljenek már meg! Ugyanis amikor én megkaptam ezt a másik munkát, azt mondták nekem hogy meg kell hirdetniük, mert ez így szabályos, mégiscsak karrierről és pénzről van szó. Szerencsére nem jelentkezett senki, tuti nem én kaptam volna meg. Dehát olyan szerencsés voltam hogy fél év után megkaphattam ezt a lehetőséget.
Erre most bejelentik hogy egy ugyanilyen szint meg sem lett hirdetve, hanem versenyen kívül odaadják egy megalszikatejaszámban egérnek?!
Hol itt az igazság? - kérdezem naivan.
Gyerekek, én azóta hídban vagyok!
Kommentáljatok, regisztráljatok!

2009. október 6., kedd

Rasszista e-mail

Hello,

A multi egy folytatásos teleregény. Mindig történik valami.
Tegnap ugye beszélgettem egyeskével, ahol szidta az angolt, de másról is szó esett. A negyedéves zárás alatt többször is elegünk volt abból hogy fölöslegesen csinálunk 2-3szor annyi munkát, mint normális esetben kéne. Mindezt a hülye kontaktok miatt, akik beküldenek egy tételt, majd javítják aztán javítják a javítást. Ha eleve jól küldené be mindenki akkor nem lenne gond. Ehhez több dolog kell. Először is tisztán leírni hogy mik a szándékaink, és aztán tartanunk magunkat a megbeszéltekhez. Legegyszerűbben úgy tudnám érzékeltetni a szituációt, hogy ők a rossz gyerekek, mi meg a szigorú szülők.
Amikor idejött egyeske, fogadalmat tett arra hogy ezt a problémát megoldja. Dehát olyan kényelmes volt a kocsi a segge alatt és hát ugye fűtik az irodát, kinn meg hideg van, hogy bejött nem csinálni semmit. Nem is oldódott meg a probléma. Egyre több tételt küldtek, egyre nehezebben bírta a csapat. Mire tegnap megemlítettem neki hogy én hogy oldanám meg. Meg hogy egyáltalán.. miért nincs ez még mindig megoldva? Soroltam az ötleteimet ezzel kapcsolatban. Hogy írni kéne egy levelet, és tartani magunkat ahhoz amit megbeszélünk. Ennyi.
Erre MA jön egy e-mail. Egy csapattárs írta, aki annyira szürke egér hogy soha meg nem említettem. Semmit nem csinál, nem beszél, nem eszik, nem alszik.. szóval nem is létezik. :-D
Na, ő kiküld egy e-mailt, amiben azt kéri hogy mindenki írja le azoknak az INDIAI kontaktoknak a nevét, akik hátráltatnak minket a munkában. BAZZEG! És miért így írta meg? Mert Egyeske azt mondta! HOGY MONDHAT EGY MANAGER ILYET? INDIAIAK? Bazzeg, elvileg egy olyan cégnél dolgozunk aki különösen elítéli a rasszizmust. Nade engem ugye nem ez érdekel hanem hogy olyan sötétek között kell dolgoznom, akiket ez nem sért! Vagy most én vagyok a hülye megint? Szerintetek nem gáz hogy ilyet leírnak? Persze, tudjuk hogy általában ők idegesítőek, stb, nade ha csak annyit kér tőlünk e-mailben hogy a problémás emberek neveit soroljuk, az eredmény ugyanaz lesz.
Úgyhogy két dolgon kaptam fel a vizet.
Egyrészt hogy pont a tegnapi beszélgetés után jutott eszébe hirtelen problémát megoldani. Úgy hogy velem beszélt erről, erre kiküldeti valaki tökmással azt a levelet. Másrészt, említést sem tesz rólam sehol! Ennyi! Lenyúlta az ötletemet! Ráadásul rasszista formába öntve.
Amikor megláttam azt az e-mailt, egyől elöntött a düh, hogy hát így oszd meg az ötleteidet egy MANAGERREL!! OK, tudom hogy ő idióta, de mégis manager.
És amikor kiment a levél, mindenki fel volt háborodva, hogy az angol milyen szőrszálhasogató. Basszus, tényleg ilyen idiótákkal dolgozom együtt? Hogy nekik nem tűnik fel hogy milyen gáz ez a levél? A szemben ülő csajszival chateltem hogy szerinte nem gáz-e. És nem! Szerinte az a gáz, hogy szegény sráccal megiratják újra az e-mailt. A kérdésem csak az, hogy miért nem egyeske írja meg? Vagy miért nem diktálja le? Meg miért is baj az ha valaki megír mégegyszer egy levelet? Nem kellett volna ilyen gázt írni és probléma megoldva.
Igazából a kollegáimon vagyok felháborodva. Akik szerint leírhatjuk azt, hogy a problémás indiaiak.... ez nagyon szomorú

2009. október 5., hétfő

Hihetetlen

Srácok, akkora sztorim van, hogy eldobjátok az agyatokat. Mivel nem mindenki dolgozik itt, ezért megértem ha kételkedtek benne, mert valóban annyira elképzelhetetlen hogy ilyen TÉNYLEG VAN!
Szóval ma reggel bejöttem (hétvége 20 óra munka után), és egyeske megkérdezte, hogy vagyok. Mondtam, hogy miután hétvégét végigdolgoztam és a hétfő a legmegerőltetőbb nap, annyira nem vagyok jól.
Erre ő: van-e 5 percem (ami annyit jelent hogy azonnal húzzak be vele egy szobába, hogy senki ne hallja a beszélgetésünket).
Megkérdezte hogy mit csinál az "angol" amikor mi dolgozunk?
Meglepődtem a kérdésen és azt válaszoltam, hogy nem tudom, nem látom a monitorát, nem tudom kivel levelezik, vagy chatel.
"Mert - azt mondja egyeske - én úgy érzem hogy csak én dolgozom és helyette is én csinálok meg mindent! "
Ha lett volna sípom - lenyelem. Ha lett volna búvárfelszerelésem - leesik. És ez még csak az első megszólalása volt.
Azán folytatódott a beszélgetés. Hogy birom a főnökömet? Mert szerinte elviselhetetlen és nincsenek is jóban. Mondtam hogy hát elég nyilvánvaló hogy nem bÍrom, azért is vagyok frusztrált a munkahelyen. Egyeske kifejtette véleményét hogy az angol tipikusan olyan ember, aki csak a felszÍnnel foglalkozik és mögötte semmi érték nincs.
EZEKET MONDTA!!! Egyébként egyetértek vele, de azért ilyeneket ne mondjon már. Totális csőd ez az ember.
Tegnap záráskor is közölte mindenki előtt hogy "hülye fasz". Én csak annyit hallottam, hogy "fasz", de a többiek mondták hogy valami nagy gáz van.
Szóval Így megy ez minálunk!
Hihetetlen, mi? :-D

2009. október 3., szombat

Október 3 - szombat

DOLGOZOM!
Bejöttem 9:30-ra 9 helyett. Csak hogy kiprovokáljam a megjegyzéseket. Kb a csapat fele nem volt benn még akkor! :-( Kudarcba fulladt a tervem.
Ilyenkor a cég fizeti az ebédet. Eddig 2000 HUF volt fejenként. Most, hogy válság van (válság, a lófaszt, növekedett a profitunk elég keményen), levitték 1500-re. Viszont az árak meg emelkedtek. Úgyhogy ma úgy nézett ki a rendelés hogy mindenki ráfizetett. Ez csak szerintem nevetséges?
Egyeskének ma végre van feladata. Ő rendeli meg nekünk! :-DDDD

2009. október 2., péntek

A munkám előnyei

Nagyon fontos megemlítenem, hogy a sors nem véletlenül teremtette meg a multikat. Valahol gyűjteni kell a Taigetosz-szökevényeket. :-)
Nade viccet félretéve, arra jöttem rá, hogy ha értelmes vagy, értelmes munkát szeretnél végezni. Biztosra veszem hogy LÉTEZIK értelmes munka egy multinál, csak az előfordulási aránya nagyon kicsi. Mondhatnám "nyomokban" előfordulhat. De szerintem nem Magyarországon, vagy legalábbis manageri szint alatt semmiképp. Egy manager - már amennyiben tényleg dolgozik - kb olyan munkát végezhet, amit mondjuk egy könyvelő a kis könyvelőcégében. Nem sokkal többet. Sőt!
Szóval arra jöttem rá, hogy ezek után ha értelmes munkával áld meg a sors, jobban fogom értékelni, mintha eleve csak olyat dolgoznék.Köszönöm, drága Sors, a lehetőséget :-)

2009. október 1., csütörtök

Mai munka

Lassan betekintést nyerek a nagyon fontos managerek titokzatos munkájába.
Ma jött egy levél "Hi Folks" megszólítással. Első ránézésre tartalmas levél volt. Sok címzett, tenyérnyi terület teleírva hangzatos angol szöveggel, középen ábra.
Aztán elolvastam.
Az volt benne (de tényleg, halál komoly!), hogy átnevezett egy mappát. Ugyanaz maradt benne, csak most az egyik hangzatos névről átváltott egy másikra. EZT TI ELHISZITEK?! EZ MOST KOMOLY?! DE TÉNYLEEG?!
Úgy érzem, a Marsról jöttem.

2009. szeptember 30., szerda

Egyeske akciói 2

Egyeske annyira sötét, hogy képes mások előtt, nyilvánosan beszélni arról hogy (idézem) "gombóc van az orromban". Most akkor hogy ne hányjam el magam?! Segítsééééééééég!!!!!
Ez pontosan úgy történt, hogy az "új" (2 hónapja jött) kollega nevét folyton elfelejti és mást mond helyette. Erre tegnap sikerült a jó nevet eltalálni,
Erre nevetett a lány, hogy na, erre már fel sem kapom a fejem.
Egyeske: Ezt most nem értem
Lány: eddig mindig más nevet mondtál de most kivételesen eltaláltad.
Egyeske: Ja, lehet hogy nem hallottad jól, biztos a gombóc miatt az orromban.

Úristeeeen!!!!!!!
Post humus Oscillococcinum :-DD
Amióta itt dolgozik, beteg. Tüsszög, köhög, sosincs jól. Ma már annyira rájött egy tüsszögőroham, hogy már azt hittük, elpatkol. De nem.

Egyeske akciói 1

Jaj, srácok, eksön van!!
Egyeske alkot.
Csak a mai nap folyamán ezek történtek:
Megkérdezte a mellette ülő rabszolgát, hogy mikor megyünk már haza.. Ő, a MANAGER, ő kérdezi meg! Hát az agyam eldobom!
Folyamatosan ásít, sóhajtozik, nyújtózkodik, dörzsölgeti a szemét, járkál - látványosan unatkozik.
Aztán nap vége felé mégiscsak elkezdett csinálni valamit, mert különben elaludt volna. Méghozzá egy olyat, ami egy egy éve lejárt dolog és Misikét vonta kérdőre, aki már egy hónapja nem is a mi csapatunkban dolgozik :-DDDD
Ennél hiteltelenebb embert fel sem tudtak volna venni. Ilyenkor egyre jobban elcsodálkozom hogy vajon mi lehet itt a határ, amit szerintem normál esetben már akkor átlépett amikor jelenkezett erre az állásra. És egy ilyen ember van felettem. Ő is volt ám a főnököm!

Munkahelyi körülmények

Amikor meglátod álmaid álláshirdetését, hajlamos vagy azt érteni alatta, amit üzennek neked. Ez egy emberi tulajdonság, semmi baj.
-multinacionális környezet
-versenyképes juttatás
-karrierlehetőség
Mind mind jól hangzanak. Biztos van olyan hely, ahol be is tartják az ígéretüket, de nálunk nem így van:

Multinacionális környezet:
Nyálcsorgató idióták között töltöd szürke hétköznapjaidat. A munkádhoz semmilyen eszközt nem kapsz meg. Ugyan részt vettél egy gyorstalpalón amikor felvettek, de már 5 perc után elvesztetted a fonalat. A másik nehézség hogy aki tanít, már az sincs tisztában az anyaggal. Szóval vak vezet világtalant.
Ezek megszokható dolgok.
Nade (most már bevallhatom hogy informatikában jártas cégnél dolgozom :-)) az, hogy a cég képtelen megoldani azt a hatalmas problémát, hogy egy xls kiterjesztési fájlt nem képes megnyitni, az már nonszensz, idegörlő és fölösleges konfliktusokat szül.

Konkrétan az történik nálunk, hogy gyorsan kell dolgozni, mert akkor előbb mehetünk haza. Az ilyen nehézségek viszont nagyon lassítják a munkát, azért is olyan idegesítő. Szóval internetről megnyitnál egy xls-t és képes arra a rendszerünk hogy egy másik oldalról egy tök más xls tartalmát pakolja bele. Mire kiderül hogy nem a jó adatokat nézem, addig összeveszek a kontaktommal, és végül nekem kell elnézést kérnem, mert a rendszer nem képes kinyitni egy excel file-t. A másik oldalon meg azt gondolják, hogy itt Magyarországon azért olcsó a munkaerő mert nem tudnak írni-olvasni. És mi van akkor ha nem veszem észre hogy valami nem annyi???

Versenyképes juttatás: Azaz, vállalj el egy magasabb pozíciót, így jobban megéri a cégnek amíg felmondasz, mert a fizudat semmiképp nem emelik. Az indoklás, előbb tegyél le valamit az asztalra. Akkor ezek szerint mindegy, kit tesznek a magasabb pozícióba, nem kell kiérdemelni. Csak ott bukik meg ez az elmélet, hogy sokan jelentkeznek, de csak 1 kaphatja meg. Mi a döntő érv a "kiválasztott" mellett? Szóval fizuemelés nuku, de dolgozz és stresszelj többet ugyanazért a pénzért, amennyiért nem dolgoztál és nem stresszelnél ennyit. Tisztára megéri.
Managernek lenni jó. Sok pénz, sok juttatás és SEMMI munka!

Karrier... a fentiek mégegyszer.

2009. szeptember 25., péntek

Karakterek

Lassan három hónapja vezetem a blogot és elég sok karaktert vonultattam fel benne. Összefolgalom gyorsan, hogy kik a szereplők, ha esetleg valaki elvesztette volna a fonalat:

Egyeske - volt főnököm, gyermeki idiotizmussal áll a munkához, jellegzetesen köhögcsél. Kedvenc mondása: "Csak ügyesen!"

Ketteske - munkatárs, egyeske jobb keze. Eddig kivétel nélkül mindig ő csinálta meg egyeske munkáját. Sajnos így megy ez itt minálunk...

Angol ajkú - jelenlegi főnököm. Azzal küldték ide Magyarországra, hogy bizonyítson - gondolom cserébe hazamehet egy magasabb pozícióba. Ő úgy bizonyít, hogy a rég bevált módszereket és jelentéktelen dolgokat is megreformálja. Egyrészről elvárja hogy legyen önálló ötletem, másrészről mindennek az lesz a vége, amit ő eredetileg kitalált. Ennek a blognak ő a főhőse - rajtam kívül persze :-)

Jómadár - mindannyiunk ura és parancsolója, akivel viszonylag normális viszonyban vagyok. Csak néha sajnos kiderül hogy nem következetesen mossa az agyamat, hanem a SMART world előírásai szerint, amik csak az imbecillis idióták esetében mutatott eddig sikert. Őt is messziről be lehet azonosítani a köhintéseiről. Általában az ő és egyeske kánonjától remegnek a falak az irodában.

Talicskahordó - első naptól kezdve gusztustalan módon nyalizós munkatárs, akit mindenki utál, de egyeske imádja és szép jövőt jósol neki. Megtalálta a zsák a foltját. Azért talicskahordó, mert úgy csinál, mintha ki lenne gyúrva és a kezeit nem tudná leereszteni a teste mellé.

Azt hiszem, ők a főbb szereplők.. még írok róluk, az tuti ;-)

2009. szeptember 24., csütörtök

Beszélgetés

Elmés beszélgetésem volt ma az egyik managerrel.
Arról volt szó hogy Amerikában, meg egyáltalán külföldön milyen dolgozni.
Szerintem itthon nőként nehezebb vezetői pozíciót elnyerni, megéri adót csalni, stb.
Szerinte itthon csak az ismerettség számít, nem az hogy mit csinálsz.
Röhögtem magamban, hogy hát persze, ez tényleg így van.. ezért is van ő ott ahol van. Külföldön talán épphogy nem halna éhen :-D

2009. szeptember 22., kedd

Száhánahalmahas!

Még jó, hogy itt ülök, közvetlenül a nagybecsű menedzserek szájában, különben nem hinném el, ami itt folyik (Gyöngyösön :-P).
Érdekes megfigyelés, hogy ki, milyen rendszerességgel és milyen indokkal keresi fel őket. Van, akinek köze sincs a csapathoz. Viszont egy multinál az a taktika hogy a tűz közelében kell lenni és akkor észrevesznek - ez is azt bizonyítja hogy teljesen semleges hogy mennyit és milyen minőségben dolgozik itt az ember.
Ez a bizonyos látogató folyton rájár egyeskére, hogy adja már kölcsön a headsetét, amivel könnyebben tud telefonálni. Mikor végez, visszahozza. Basszus! Ez nem olyan mintha tampont cserélnének? Nem ér a bőréhez a cucc? Akkor meg hogy jut eszükbe cserélgetni? Ez olyan intimszféra szerintem hogy csak olyan idióták mint ezek, nem veszik észre. Kb olyan mintha előttem szexelnének.
"Nem láttátok egyeskét? Nagyon fontos lenne" - hozzá a halálkomoly, húdefontosvagyok arc.
"Jaj, végre itt vagy, kölcsönadod megint a headsetet, nagyon kéne?" - nyáladzós, húdebenyalokneked arc.
"Egyébként hogy telt a hétvége?" Na, kész, majdnem repült a Max Mara cipőm a szájába! Húbazze, nem bírtam szó nélkül, ránéztem az illetőre, majd mosolyogva megkérdeztem tőle, "Ez a headset kapcsolat?" Milyen jót nevettünk! IDIÓTA!!!

Aztán jön a másik. Kigyúrt testalkat, talicskahordásra fel!-kartartással. Jön és közli a nagyon fontos tevékenységét. Ő az a tipus, aki bármit tesz, megemlíti. "Megcsináltam a mai napi munkámat", "beszéltem az XY-nal", "Kitöröltem a seggem" - mondhatná. Talán mondja is, csak nem halljuk. És jön a haverkodás, a bizalmaskodás, a röhögcsélés.
Mindezt egyeskének. Aki annyit ért az egészből hogy valaki beszél valamit, és hogy ha nevet, neki is nevetnie kell hogy ne tűnjön fel, hogy rossz helyen van.

Innen üzenném nekik, hogy egyeskének nyalni annyi, mint halottnak a csók. Teljesen fölösleges. Micsoda pofáraesés az ilyeneknek hogy rossz segget nyalnak! :-D Muhahahahahaha

Két manager

Belső forrásom fültanúja volt két manager beszélgetésének:
"Újra kell rendezni a csapat ültetését"
"Figyi, az is lényeg, hogy mi közel üljünk egymáshoz, de ezt meg kellene beszélni, foglalok egy tárgyalót, mert erre rá kell szánnunk egy órát"

Most már biztosra veszem hogy hosszú, átvirrasztott éjszakák kellettek ahhoz, hogy kiválasszák az ideális munkatársakat ezekre a felelősségteljes manageri pozíciókra.

:-D

2009. szeptember 20., vasárnap

Szünet



Hello mindenkinek. Egy ideig szünetelt a stresszlevezető blogom, mert nem ért stressz a munkahelyemen!
Hogy hogyan lehetséges ez? Szabadsággal! :-DD

Mindenkinek küldöm, aki szereti!

2009. szeptember 10., csütörtök

Míting

Most jutott eszembe. A sokktól el is felejtettem leírni mi történt a minap.
A legnehezebb nap a hónapban. Zárás. A szokásos sok és odafigyelős feladatok mellé beesett egy egyedi, ám annál fontosabb dolog is. Nagy összeg könyvelése a könyvekbe, a hirtelen összehozott telefonkonferencia arra szolgál hogy eldöntsük ki vigye véghez a feladatot. Simán felhívhattam volna az illetőket én is, de mivel közös erővel kezdtük el, ezért végül 4-en mentünk be.. ez most tényleg fontos volt, mert jó lett volna ha ők szenvednek 4 napig ezzel a melóval és nem én. Egyszercsak csatlakozik egyeske (?!) a laptopjával (?!), mi meg tárcsázzuk a számot.. kicsöng.. felveszik. Egyeske bőszen gépel... de hogy mit? Mivel még el sem kezdődött a megbeszélés. A gyermeki mosoly viszont kiült az arcára, miközben ezerrel írta a valószínűleg munkával kapcsolatos fenséges gondolatait.
Már engem zavart a kattogás, mivel a vonal túlsó végén is hallották hogy valaki nagyon mással van elfoglalva.
Egyszercsak felnevet! Odanézek, mivan! Látom hogy valaki képeket küldözget neki és azt tárgyalják.. Ezt nem hittem el. Ha nem a saját szememmel látom, komolyan mondom nem hittem volna el! Aztán befogta. Végre tudtunk figyelni. (Ami az egészben a vicces az az, hogy valóban fontos volt figyelni, még én is feszülten hallgattam, mit mondanak, mi a végső döntés). Erre betámolyog egy ilyen majom, akit senki sem hívott, nem is az ő felelőssége, egyszerűen csak látta hogy egy kisebb társaság bevonul, és reflex-szerűen jött utánunk. Van ennek az embernek agya?!
Na, abbahagyta a nevetést, de csak fél percig volt nyugtunk, mert talált egy nagy fagolyót és azt kezdte el gurítgatni az egyik kezéből a másikba. Egyrészről minket idegesít vele, másrészt a telefon nem volt lenémítva és mindenki hallott mindent a túloldalon.. Ezek után elküldtük e-mailben a beszélgetés lényegét összefoglalva, egyeskének is címezve, mire jön a kérdés a másik főnöktől: őt minek rakjuk bele?
Na ezt kérdem én is.. miért engedjük be egyáltalán az épületbe? Kb a Dexter laboratóriumából a Deedee-hez tudnám hasonlítani, olyan idióta!
Amit sosem fogok megérteni, hogy ki hitte el róla, hogy képes igazi feladatot ellátni? Az ő pozíciója teljesen fölösleges. Számomra az ilyenek miatt nyilvánvaló hogy gyenge lábakon áll az úgynevezett "hierarchia" egy multinál.

Összes oldalmegjelenítés

Népszerű bejegyzések

Látogatók száma