Útban hazafelé a buszon egy kedves öregember mellé ültem, Robbienak hívták. Elmeséltem neki, hogy jártam, erre már mondta is a telefonszámot, hívjam fel, a barátja is ingatlanokkal foglalkozik. Közben kaptam egy hívást egy másik lakással kapcsolatban. Két legyet ütöttem egy csapásra, 20 percen belül két lakást is volt szerencsém megnézni.
Ahogy az első után a torkomhoz kaptam, hogy mindjárt megüt a guta, sírni fogok.. úgy fogott el a nevetés a második láttán.
Földszinti lakás, a nap sosem süt be, de egy kertet ígértek. Ehelyett egy olyan gangot láttam, ami a kosztümös kolerás francia középkori filmekre emlékeztetett. Nem mertem körülnézni... listáról kihúzva. Annyira csúnya lakás volt, hogy kezdtem megszeretni!
A harmadik az öreg bácsi barátjáé volt. Nem ecsetelem, annyi elég, hogy szoknyában voltam és udvariasan előreengedett a 60 éves készséges ügynök..... a lakás egy merő hányadék fos volt.
Szóval nem hagyom magam. Most már jöhetnek a drágák. Én jól akarom érezni magam az új helyen. Főleg, hogy szerettem a mostani lakást is. Bár a nap ide sem sütött be soha... de Karen alig volt itthon, így a konyhában bőven volt lehetőségem süttetni magam (a napon. Nem a sütőn.)
Hát így jártam, kedves kitartó blogolvasóm. Talán a hét végére többet tudok mondani. A munkáról biztos. Remélhetőleg a lakásról is.
Az erő velem van.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Népszerű bejegyzések
-
Tudom tudom, hogy már írtam, de annyi mindent nem írtam le még! :-) Szóval nincs annyi túlóra, mint az előző helyen, és ha mégis van, akkor ... -
Korán kelt a nap, és ha ez nem lett volna elég, az ablakmosó fiúk segítettek a korán kelésben. Itt ugyanis (ahol a tesómék laknak) kívülről ... -
Egy csodálatos Csopakon és Tihanyon eltöltött nap után ismét belevetettem magam az állásinterjúzás sűrűjébe. Ez a keresztem, ez most már b...
-
5ösével teszik fel a kérdést különféle "beugratós", "ravasz" kérdéssel. 1-5ös skálán adhatok osztályzatot az állításra ... -
Most először leírom a cég nevét. És vállalom a véleményem. Mert az összes f@szomat bekaphatják! Nem kellek nekik. Ezt úgy tudtam meg, hogy...
-
Meséltem már a vogonokról? "A Vogon faj egyike a legellenszenvesebbeknek a Galaxisban: nem kifejezetten gonoszak, de modortalanok, bü... -
Én azt értem hogy amerika-bézd-kámpöni vagyunk, de azért mégis... a határidő utolsó napján elárasztani mindenkit a szarpucolós melóval.. azt... -
Na ez az igazi agyhalál! Az előző interjú után egyből nyargaltam az ügynökséghez. Magyarországon ez sosem működött, gondoltam megpróbálom, ...
-
Eleged van a munkából? Unod már, hogy mindig akad valami teendő? Kevesled a fizetés ed? Kicsi az asztalod? Fakó a környezeted? Leszarod, ha ... -
A munkahelyi eltérő kultúrának köszönhetően lehetőségem van megismerni szólásokat, szokásokat amiket mindig örömmel hallgatok. Egyik nap e...
Látogatók száma
Kedves Leming,
VálaszTörlésA storyk, vagy történetek továbbra is nagyon jók, és a stílusod is változatlanul szupi.
A "félcipős odaérésen" szétröhögtem magam, a sapkádon elrablásán viszont, nagyon dühös voltam. Nem gondoltam volna, hogy ott is vannak ilyen rohadékok.
Most már csak azt várom, hogy egy szuper kégli magtalálásáról áradozzál a magad módján.
Szerintem sikerülni fog, csak türelem kérdése, és megtalálod az igazit.
Én szurkolok neked.
A rajongód, tudod az első sorból
Drága, csatlakozom az előttem szólohoz, még mindig imádom a soraidat, a stílusodat, ahogy a negatív dolgokat is némi humorral tálalod :) Kívánom, hogy megtaláld a csodás kéglit, amiről áradoztál, hogy még szebbek legyenek kint töltött napjaid! :) A rajongód, nem tudom hányadik sorból :D:D Pussz
VálaszTörlés