Újabb albérlet

A pénteki céges buli közben megejtettem még egy albérlet látogatást.
Az embert Jose-nak hívták, tehát pasi. Nem baj, attól még lehet jó. Közel van a munkahelyhez, ne legyenek már előítéleteim, meg kell néznem, hátha ez az igazi lakás.

Hát nem az volt...

Egy cigiszagtól bűzlő, sötét és mocskos lakásba léptem be, érdekes módon a fényképeken egy tiszta és rendes lakást láttam. Jose - bocs, hogy megint innen hozom a példát - Harry Potter patkányára emlékeztetett leginkább. Folyamatosan zavartan nevetett, görnyedt háttal mutatta végig a lakás egyes részeit. Már amikor megláttam az utcáról, fordultam volna 180 fokot, hogy akkor ez a lakás nem nyert.
Végül beléptem, már csak azért is, hogy lássam, milyen szerencsés leszek a másik lakásban, amit majd kiválasztok egyszer.
Megvolt a court yard, ami akár kert is lehetne a ház mögött, de ehelyett egy lebetonozott hányadékot sikerült létrehozni, amin egy három lábú törött műanyag asztal állt 3 hamutartóval.
A kiadandó szoba ezek után felejthető volt. Viszont betekintést nyerhettem egy olyan lakrészbe, ami egy tákolt ajtó mögött rejtőzködött és funkcióját tekintve használt, mocskos edények és egyéb kacatok tárolására volt hivatott.
Na, és ezt hirdetik, mint albérletet 400 EUR-ért!!!!! Jose eleve nem nyerte meg a tetszésemet, de rátett még egy lapáttal azzal a bizalomgerjesző megjegyzésével, hogy "bocs a szagért, most voltam WC-n", ezek után megmutatta a fürdőszobát - azzal a bizonyos WC-vel. No comment. Akkor már inkább a bérgyilkos...

Másnap megírtam neki, hogy kösz, de nem az ő lakását választom. A válaszában megírta, hogy köszi, és ha sörözni támadna kedvem, keressem meg.... ÚRISTEEEN!!!